Linkblog

Teknősleves

Néhány kollégista túllép a pizza-rántotta-melegszendvics aranyháromszögön.

Címkék

alma (4) aszalt szilva (4) avokádó (3) bacon (2) banán (5) befőzés (2) bio (3) biofarm (3) blog (23) bor (3) budapest (2) bulgur (2) csicseriborsó (2) csípős (2) csirke (8) csoki (4) cukkini (5) dánia (8) dió (3) édes (21) egyszerű (24) esemény (25) étterem (7) fagyi (4) fahéj (3) fokhagyma (6) food not bombs (3) gomba (3) gyors (4) hal (14) hely (11) hollandia (3) hús (3) indiai (2) isztambul (2) japán (2) kagyló (2) káposzta (5) karácsony (9) körte (3) közös (7) krumpli (9) külföld (2) lazac (2) levelestészta (3) leves (7) lilahagyma (3) magyaros (3) mangó chutney (2) marokkói (2) márványsajt (4) más tolla (3) menta (2) méz (7) mustár (3) olasz (4) olaszország (2) padlizsán (5) paprika (4) paradicsom (8) parmezán (2) póréhagyma (3) rakott (2) répa (6) rizs (2) sajt (6) saláta (5) spanyol (2) spanyolország (10) sütemény (10) szárított paradicsom (5) tapasz (3) tej (2) tejszín (9) tészta (15) tofu (2) tojás (4) tök (3) tonhal (2) török (2) törökország (2) torta (4) túró (5) uborka (2) vegetáriánus (46) vkf (10) zabpehely (2) zöldség (9) Címkefelhő

лютеница vs. ajvar

2011.09.30. 16:07 pite e

megesett, hogy ősz lett. az az évszak, amikor tömegesen jelennek meg a kápiák a piacon és elkezd terjengeni a sültpaprika szag. a balkánon. jel, hogy itt az idő elkészíteni a piros cuccot, amit aztán annyira kell félteni. nem, mintha drága lenne a paprika 200 alatti kilónkénti ára (paradicsom, répa, padlizsán még annyi se), sokkal inkább a beleadott munka az érték.

felhasznált anyagok:

  • 5 kg kapia
  • 1,5 paradicsom
  • fél kiló répa
  • cukor, só, olaj

lehet még padlizsánt vagy valami csípős paprikát (лютеница szó ugye csípőst jelent) bele adni. elsőre jelentős mennyiségnek tűnhet, de google-ben talált első két recept is úgy kezdi, hogy 20 kg paprika, 10 kg paradicsom, 10 kg patlizsán és 15 kg paradicsom, 10 kg paprika, 5 kg patlizsán. ez olyan kaja, amit nem érdemes kis mennyiségben csinálni.

az egész ott kezdődik, hogy a kapiát megsütjük. mi sütőben tettük, mert lusták vagyunk és nem is volt rendes gázplatni. legjobb persze tűz fölé helyezett vaslapon, forgatva, de azért az macera. kész van, ha már a paprikák felületének nagyrésze feketére égett. tálkába dobáltuk, fedővel lefedtük. kicsit hűljön és szottyadjon, mert így a legkönnyebb leszedni a héját. mert ugye le kell szedni a héját, a feketét. a sütés mellett ez a meló jelentős része. sütés mellett bőven van idő megfőzni és apróra kockázni a répát valamint forró vízbe mártani a paradicsomot. ez utóbbi ugyanis ezzel a sokkal egyszerűbb eljárással dobja le a bőrét. paprikáknak is az a sorsa, mint a répának, az apróra kockázás. (képekkel ellentétben asszem jobb nem kicsumázva megsütni. könnyebben lejön a héja, nem szárad annyira ki a belseje, viszont ez is plusz munka, mert nehezebb a megsült, szottyadt paprikát csumázni, mint a frisset.)

sületlenül.

félig megsülve.

mindebből a töméntelen mennyiségű növényből egy nagyobb bödön massza lett. turmixgéppel érdemes rámenni egy kört, hogy ne legyen túl darabos. serpenyőben bő olajon (padlizsán bőségesen szívja magába), sóval, cukorral ellátva összesütöttük.

forrón kis befőttes üvegekbe töltöttük. érdemes dunsztolni, nehogy megromoljon, ha már ennyi munka volt vele. szóval rotyogó forró vízben áztattuk üvegcséket 15-20 percig és csodálatosan sikeresen beszívták a kupakok tetejét.

árban nem vészes a dolog, kapiát 500-ért vettem 5 kilót, így még ha olajból bőven is használtunk, nem léptük át az 1000 forintos anyagárat. gázra annál többet lehet költeni, nameg azt is meg kell említeni, hogy egy öt óra munka az volt vele. az eredmény, 9 kicsi befőttesüveg ljutenica.

hat kicsi a kilenc kicsiből.


Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: paradicsom paprika padlizsán balkán befőzés vegetáriánus szósz ajvár ljutenica лютеница

Budai Gourmet és az up-to-date teknős

2011.06.15. 12:45 jj

Bepótolom lemaradásomat, bizony, a Budai Gourmet-t. 

Már csak azért is kötelességemnek érzem a beszámolót, hogy ezúton köszönjem meg világevőnek a szegény kollégista blogger támogatását egy ajándék jeggyel (:

Kezdjük a kajákkal, mégis csak azért mentünk oda. Biztosra mentünk, csupa olyat kóstoltunk, amiről már hallottunk az első két nap után, és be is jött minden.

Indításnak (két hosszúlépés beszerzése után) egy mentás bárányburger a vadiúj Laci!Pecsenye? csapatától, aminek a legjobb eleme maga a mentalevél volt, a habnak semmilyen átütő ízére nem emlékszem, de így együtt azért maradandó.

Következő kör a már előre kinézett citromos nyúlkolbász volt a Kistücsöktől. Már annyiszor lett volna jó megnézni ezt az éttermet, de az autótlanság pont elég kifogás volt mindig arra, hogy elhalasszuk. Ha csak ilyen korlátozott mennyiségben is, de most ki lett próbálva, és továbbra is szeretném meglátogatni a helyet, úgyhogy a benyomás pozitív volt, még ha nem is mondtam volna meg, hogy nyúl. De ez már az én szakértelmem és korlátozott számú találkozásom a nyúllal.

Ezek után rátértünk az Anyukám mondtára. Itt rögtön két fogást is muszáj volt: a sokat emlegetett buffalás focacciát és a pacalt is.

Be kell vallanom, hogy most ettem először pacalt. Ez valami gyerekkori rögzülés lehet, mert mondjuk lampredottót, ami szintén hasonló dolog, már ettem és ízlett is, és most is valószínűleg az segített, hogy nem hagyományos magyaros stílusban, hanem egy friss, paradicsomos-zöldséges szószban készítették "Anyukámék". Ízlett. Finom volt, nagyon finom. Bárcsak Budapest egyik belvárosi kerülete lenne Encs.

A végét szuper fagyikkal terveztük zárni a Palotai cukinál (nem a Fragolában, mert azt már ismerem, szintén nagyon jó, de hát ott megyek el minden nap mellette - a chianti és a túrókrémes körte egyszerűen zseniális), volt ott petrezselymes kivitől céklás vérnarancsig minden, amiért én rajonghatok, de közben vettünk két remek kenyeret a Dérynénél, és ha már ott jártunk, nem bírtunk ellenállni a sütiknek se: Gábornak egy brownie (isteni), nekem meg egy mousse - ha jól emlékszem, ánizsos-csilis-narancsos, finom volt, nem nagyon édes. Sajnos a fagyinak már nem maradt hely.

A kenyereket (burgonyás és olívás) vacsorára vittük, és a kártyán maradó pénzből vettünk még hozzá egy borsos camambert sajtot, hogy otthon folytassuk a dőzsölést.

És akkor néhány szó magáról a rendezvényről: az egyik jegyet ugye világevőtől kaptam, a másikat pedig kénytelenek voltunk megvenni, ezért mondjuk nagyon szép poharakat kaptunk cserébe, szó se róla, de azért még így is húzós volt, ha bent is akartunk azért fogyasztani rendesen. A szervezők persze most talán levonják a tanulságot, és jövőre talán le lehet fogyasztani egy részét. Én megértem, hogy van belépő, ne szédelegjen arra mindenki, érkezzenek céllal az emberek egy ilyen elit rendezvényre, csak az arányokat kellene jól eltalálni. És nem hasonlíthatjuk egy zenei fesztiválhoz vagy egy állatkerthez, mert ott már senki sem kér meg, hogy fizess minden koncertért vagy állatért külön.

Na de remélem, ennél rosszabb jövőre sem lesz (:


Blog Widget by LinkWithin

1 komment

Címkék: blog budapest esemény étterem

Legszuperebb leves a városban

2011.05.27. 00:12 vkatuss

Ezt igencsak kevés dologra mondanám, mivel levesek terén magas a mércém, de évek óta nem ettem ennyire király levest. A helyszín az immár hivatalosan is menőnek számító Kazinczy utca Kis Parázs nevű thai étterme. A Parázs Presszó kisebbik éttermében a curry-k és tészták mellett tízféle leves kapható, amelyből a Tom Yum Koong-ot (A2) és a Tom Ka Kai-t (A3) kóstoltuk. Az előbbi egy csípős citromos rákleves, amiben a csípós, a savanykás, a galanga és a koriander íze hihetetlen összhangban van, míg az utóbbiban a kókusztejes csirkelevesben a hasonló ízvilág még a kókusztej krémes és tipikus ízével is kiegészül. Egyszerűen nem tudtuk eldönteni, hogy melyik leves a nagyobb királyság, egy biztos, abszolút profizmussal vannak összerakva az egyes ízek mennyiségei (nem hiába, a konyhában egy thai férfi és nő dobálta a tésztákat). Habár a helyen már korábban is ettem, a wok nem volt annyira meggyőző, így kicsit megkésve fedeztem fel micsoda kincsek rejlenek ezen a helyen...

Kötelező!


Blog Widget by LinkWithin

1 komment

Címkék: leves étterem

Zupa ogórkowa, avagy mit adtak nekünk a lengyelek?

2011.05.09. 21:01 mately

Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki. Ezt ugye tudjuk. Mit adott ezen kívül Lengyelország az egyetemes kultúrának? Oké, Kopernikuszt. Meg a disco polot. Adam Małysz bajszát. A veszett kutyát. A Solarist. Na jó, de ezeken kívül mit adott? A zupa ogórkowát, azaz a savanyúuborkás (zöldég)levest. Maga a termék olyan, a nyugalom megzavarására alkalmas dolgokat tartalmaz, mint a kapor vagy a darált savanyúuborka, az érzékenyebb olvasók most klikkeljenek a jobb felső sarokban a kis x-re. Én szóltam. Amúgy könnyen elkészül, hatásos korhelyleves-pótló és a fagyasztást is jól tűri, így simán főzhetünk belőle nagyobb adagokat is. (A türelmetlenek a bejegyzés végén találják a formális hozzávalólistát.) 

A zupa ogórkowa alapja egy egyszerű zöldségleves (van húsos változat is, ez most nem az, abba csirkealkatrészek kerülnek). Ehhez kevés hagymát, sárgarépát, petrezselymet, zellert felvágunk. Ha igazán autentikusnak szeretnénk látszani, akkor a répákat, gyökereket meg a zellert gyufaméretű darabkákra aprítjuk, így csinálják a lengyelek is. Állítólag.

 
 zöldségek főzés előtt
 

Ezeket feltesszük főni sóval, babérlevéllel, borssal, petrezselyemzölddel, pár szál kaporral. Közben feldaraboljuk a krumplit, amit akkor adunk hozzá, amikor a többiek már félpuhára főttek. Egy másik változatban a krumpli helyett rizs szerepel, olyankor a rizst külön főzzük meg, és tálalás előtt rakjunk egy adagot a tányérba, majd arra merjük rá a kész levest.

 

uborkák darálás előtt 

Ekkor végre figyelmünket az uborka felé fordíthatjuk. Az egész leves lelke ugyanis az uborka (persze egy uborkalevesnél ez annyira nem meglepő). A legjobb a lengyel házi savanyú uborka, de használhatjuk a konzerv daráltat is, ha találunk ilyet valahol boltban. A lengyel savanyú uborka leginkább a kovászos ubira emlékeztet, ugyanúgy ecet nélkül savanyítják sós lében (az érdeklődők kedvéért: itt egy Lactobacillus a tettes), az ízesítéshez pedig kaprot, fokhagymát, tormát, mustármagot tehetnek még az befőttesüvegbe.


 darált uborka öntés közben

Nos, ezt az uborkát felkockázzuk, majd a levével együtt botmixerrel ledaráljuk (hagyományosan le is reszelhetjük, de ez elég dzsuvásnak tűnik). A kapott zöldes masszát kevés olajjal kicsit összefőzzük, és mivel a másik lábosban eddigre pont megfőttek a zöldségek, bele is öntjük a trutyit a levesbe. Az eddig szép levesünk opálos lesz, a hatás kedvéért még adjunk hozzá egy adag apróra vágott kaprot, aztán forraljuk össze. A végén még öntsünk hozzá bőven tejfölt - a sűrítésfetisiszták akár kis habarás formájában is, ez simán elhagyható -, keverjük össze és már tálalhatjuk is az elkészült kellemesen savanykás levest, opcionálisan szelet kenyérrel. Egy receptben azt írták amúgy, hogy a savanykás íz miatt szeretik a gyerekek. Hát, mondom én, hogy khm, furák ezek a lengyelek.

leves fogyasztás előtt

A leveshez ezzel a dallal kívánunk jó étvágyat. Smacznego!
 

 

 

a horváthilonisták kedvvéért itt egy hozzávetőleges hozzávalólista úgy 6-8 emberre:

  • egy-két csomag sárgarépa
  • egy-két nagy szál petrezselyemgyökér
  • a kis darabka zeller
  • kevés hagyma (póré vagy egy kis fej vöröshagyma, de igazából enélkül is megvan a leves)
  • egy kis kupac (mondjuk úgy fél kiló) krumpli. vagy - nyilván kevesebb - rizs, külön főzve
  • egy üveg lengyel savanyú uborka (vagy egy kisüveg darált lengyel savanyú uborka) vagy valami elérhető alternatíva (talán a koviubi?)
  • só, bors, babérlevél, petrezselyemzöld (ízesítéshez még szóba jöhet édeskömény, szegfűbors)
  • friss kapor
  • tejföl

biztonsági ps: a kis x néha a bal felső sarokban van

 


Blog Widget by LinkWithin

2 komment

Címkék: leves lengyel répa zöldség uborka vegetáriánus

hal, cukkini-gomba és püré

2011.04.16. 23:17 pite e

az úgy esett, hogy megkérdeztem d-t, eszünk-e. vagy inkább főzzünk. erre rákapott d szobatárs zs1 is. ami közös bennem és zs1-ben többek között, hogy mindkettőnek volt megbontott zacskó mirelit hala a mélyhűtőben. hazafelé az ötödik emelet déli féltekéből északra kapott el zs2 egy tál gombával, hogy főzünk e együtt. így jött a gomba és a cukkini a képbe. mikor végre legyalogoltam a jó 40 métert az északi féltekén lévő szobámig, j azzal fogadott, hogy úgy enne-főzne valami gombásat.

hozzávalók voltak:

másfél-két kiló fagyasztott hal

tejszín

kiló krumpli

5-6 rúd cukkini

tál gomba

egy sarok sajt

halat - tanulva múltkoriakból - időben elkezdtük simogatni, kiolvasztani. közben közösségi zöldségpucolás, cukkinit kiskockákra, gombát szeletekre, szárát meghagyva, mert úgy szépségesen klasszikus gombaformát alkot. olívaolajon serpenyőben valami fűszerekkel megpuhítottuk zs2 felügyelete alatt. krumplit pürének készítettük el j vezetésével. halfelelős zs1, ...

fröccs a végére és az öröm, hogy péntek, halnap.


Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Cékla-curry koriander chutney-val

2011.04.14. 23:57 vkatuss

A törökországi kis utunkról hazajövet a repülőn olvasgattam és találtam egy újabb céklás receptet, hell yeah! Lassan, azt hiszem össze tudnám állítani a 100 céklás recept-gyűjteményemet (amiről állítólag a vas-hiányom tehet)... Sokféle fűszer kell bele, a hozzávalók egy részét pedig kicsit nehéz beszerezni, például az aszatgyantát (más néven ördöggyökeret, ami egyébként a pakóra egyik alapfűszere) vagy a görög szénát, de az Ázsia boltban vagy a Culinarisban talán kaphatóak. Végülis én egy sárga curry pasztát használtam, mert ebben már benne volt a curry, a chili, a koriander és a kömény is (így szakdolgozat leadás előtt egy héttel, pedig minden perc számít, nemdebár).

Hozzávalók a curry-hez:

3-4 megpucolt, feldarabolt cékla
1 csomag thai sárga curry fűszerpaszta (az eredeti receptben curry por, kurkuma, chili, só, görög széna, curry levél és aszatgyanta)
1 konzerv kókusztej (400ml)
2 evőkanál ghee (tisztított vaj)
1 evőkanál kömény

Hozzávalók a chutney-hoz:

egy csomag friss korianderzöld
1 lime leve
1 evőkanál méz
kömény, só, lenmag

A kókusztejet össze kell keverni a curry pasztával (és a fűszerekkel, ha hozzájutunk) és leönteni a felvágott és megpucolt céklákat. Eközben egy lábosban a ghee-t fel kell melegíteni és a köményt megpárolni rajta, majd lehet ráönteni a céklás-kókusztejes masszát. Egyet rottyan, majd mehet egy tűzálló edénybe és a sütőbe egy órára 180 fokon. Mi kicsit előbb kivettük, így se rossz, de akkor a legjobb ha a cékla kicsit összeaszalódik a szaftos lében. A koriander chutney-hez szimplán fel kell apróra vágni a koriandert és lehet összekeverni a több hozzávalóval. A curry mellé szerintem basmati rizs vagy kuszkusz passzol.

A koriander chutney-t muszáj megcsinálni, enélkül a curry korántsem akkora csoda, de így a három íz: a semleges rizs, az enyhén csípős curry és az édes-savanykás koriander chutney egyszerűen szuper:



Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Kulisszatitkok - tek30

2011.04.10. 22:01 jj

Annyi titkot elárulhatok talán, hogy a szülinapi vacsora nem túl magas költségvetésből gazdálkodott. Így találtuk ki, hogy mi magunk főzzünk, és ne rendeljük a kaját - ráadásul ez sokkal kedvesebb és tekesebb is. Sikerült elérni, hogy viszonylag "fenszi" menüsorral álljunk elő, mégis (arányaiban) fillérekből. Az ételekről az előző posztban olvashatsz. 

Végig bizonytalan volt, hogy százan jönnek el vagy háromszázan, de a legvalószínűbbnek tartott 150 igazolódott be szerencsére, mert kb ennyi fővel számoltunk a vacsi tervezésekor. 

Szorgosan pucolják a céklát a leveshez


Előre 80 ezer forintot különítettünk el az est költségvetésében, ami fejenként kb. 500 forintot jelent - ebből még egy menzán se lehet kijönni. Mi viszont ünnepelni szerettünk volna, megadni a módját, így próbáltunk szép, de olcsó ételeket válogatni. Ha a vaddisznó és a fácán szerinted kilógna a sorból, elárulom, ez volt a legolcsóbb, mert ajándékba kaptuk. Mint a halpástétomot is. 

Készül a medvehagymás körözött


Olyan 20-30 ember tett bele több-kevesebb munkát az ételekbe, előtte hetekig leveleztünk, többen anyagilag is beleszálltak, illetve minden aktív tekes fizetett a buliba x összeget, hogy méltón ünnepelhessük a 30. szülinapunkat, de lényeg a lényeg: végül kb. 60 ezer forintba került 150 ember megetetése, plusz költség a torta. Tehát sokkal-sokkal jobban jöttünk ki, mintha rendeltük volna a vacsit, ráadásul beletettük a szívünket is, és még az aszpikot se kellett kerülgetni a tányéron (: 

Robi pogácsát gyúr


Bár eredetileg felmerült, hogy legyen vega menüsor, ezt hamar leszavazta a szervezőgárda húsevő részlege, de azért így sem a húsos ételek voltak többségben. A tekes szellemiséget még egy-két ponton próbáltuk hozni, például a piacon vásároltunk, a kenyereket pedig egy kis kézműves üzemtől rendeltük, a Marmorsteintől. És a dekor is home-made és újrahasznosított volt, ezeket ősrégi könyvekre állította a Barbi, nagyon hangulatosra sikerült: 

Barbi üveget festett, papírmasét gyártott... dekor az asztalokra

Receptekért nézz vissza később (-;


Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: blog esemény

150 főre főzni - 30 éves a tek!

2011.04.09. 22:06 jj

Múlt szombaton ünnepelte szakkolink, a TEK 30. szülinapját. Ennek örömére hatalmas bulit csaptunk, melynek része volt a 150 fős állófogadás. Hűen önmagunkhoz nem egy catering cégtől rendeltük a vacsit, hanem mi magunk álltunk neki a töméntelen kajának. A következő bejegyzésben arról is mesélek kicsit, hogy állt össze mindez.

A végeredményről beszéljenek a képek: 

Az egyik asztal

 

A másik asztal

 

Katus és Bence majdnem 200 adag hideg levest készített uborkából és céklából, amit két asztalon rendeztek mintába (:

Az első bátrak

 

Réka gorgonzolakrémes falatkái

 

Üvegtésztás saláta - a balról belógó vietnámi nyári tekercsek maradéka (: 

Igazgatónk orosz fogása, szirnyik

 

Gyúlnak a gyertyák a tortán, boldog 30-at!

 

A menü: 

Húsételek: Fácános palacsintatekercs, sült vaddisznó, quiche-ek

Zöldségételek: vietnámi nyári tekercs satay szósszal, zöldségnyársak, quiche-ek

Krémfélék: humusz, paradicsomos-bazsalikomos krém, medvehagymás körözött, zöldborsókrém, padlizsánkrém, halpástétom, húspástétom

Levesek: hideg uborkaleves, hideg céklaleves

Saláták: tésztasaláta, narancsos céklasaláta, üvegtésztás zöldségsaláta, zöldsaláta

Sós sütik: mini hotdog, sós muffin, töltött pogácsa, gorgonzolakrémes falatkák, burgonyás és spenótos pogácsafánk, répás és hagymás tortilla

Édességek: szivárványszínű muffin, szirnyik, csokis banánkenyér, csilis brownie, márványsüti, csokitorta a Nándoritól

 

Még leírni is sok... A receptek hamarosan gyűlnek ugyanitt, mindenki jól lakott, még egy kis hajnali részeg falatozásra is jutott a maradékból, de másnapra már csak a bagettekből futotta, amit egyébként Misitől rendeltünk. Öt év múlva már a TEK legjobb pékétől, Mátétól fogjuk, aki jelenleg Nantes-ban edz, hogy később a lehető legjobb kenyerekkel lássa el kis népét (: 

Ezúton is köszönjük a Bortársaság támogatását, a sok-sok finom bort, és a Zsubrowka szintén folyékony ajándékát! 


Blog Widget by LinkWithin

2 komment

Rakott zöldség - mitől lesz iszonyú finom?

2011.03.06. 23:09 jj

Mitől lesz finom egy rakott zöldség, ha nem rakunk bele darált húst, rizst, semmilyen gabonát vagy bármilyen húspótlót? Például a vajtól. A nagyon jó minőségű tejföltől-tejszíntől. Az ízes sajttól. Nem gumitrappista.

Felfedeztem a legkirályabb tejfölt Budapesten: a Rákóczi téri piac sajtosánál egy kerámiacsuporból mérik, 90 forint decije. Inkább crème fraiche-re hasonlít, rettentően krémes, nem savanykás. Ugyanitt a kapros-fokhagymás lágysajt őrült jó, és ezt úgy mondom, hogy semmibe se tennék kaprot a világon. (Kivéve, ha valaha tökfőzeléket főznék.) Szuper a parmezánjuk. Általában egy bácsi és egy néni árulja a pult mögött a saját sajtjait, mindent megkóstoltatnak, bármiről mesélnek. Ha van a pálinkás fűszersajtból, ki ne hagyjátok!

Ma este így csináltam egy tepsi rakott zöldséget, de nincs rá szentírás. 

Hozzávalók 3-4 teknősnek: 

4 nagy krumpli
fél kg sütőtök (inkább a nagy, kemény, mint a kanadai)
1 pritamin paprika
1 póréhagyma
fél fokhagyma
egy marék szárított paradicsom (ha száraz, beáztatva)
1 dl szupertejföl
2 dl sűrű tejszín
egy löttyintésnyi (szója)tej, hogy keverhető legyen 
20 dkg házi füstölt sajt (csarnok, őstermelő néni)
vaj
só, bors, kakukkfű, bazsalikom

Kivajaztam a tepsit, majd két krumplit vékony (2 mm) szeletekre vágtam, szétterítettem - első réteg. Rá só és bors - különösen most kell sózni, a tavalyi krumplik borzasztóan édesek már ilyenkor. Ezután a tök felét szeltem vékonyra - második réteg, rá került a felkockázott pritamin paprika, a felkarikázott póréhagyma fele és a vékonyra szelt fokhagyma. A negyedik réteg ismét krumpli, só, bors, erre jön a szárított paradicsom, megint tök. A legvégén a maradék póréhagyma, kakukkfű, bazsalikom. Sajnos most csak szárított, de akinek jut friss... Az egészre vékony szelet vajakat tettem, nem fedte be azért mindenhol.

Kikevertem a tejfölt és a tejszínt - ha mindkettő olyan sűrű, mint nekem volt, érdemes egy kis (szója)tejet önteni bele, hogy keverhető legyen. Bele só, bors. Elkentem a rakás tetején. Utolsó lépés a reszelt sajt, majd alufólia rá, be a sütőbe 50-60 percig 200 fokon. Ha már puha az összes zöldség (késpróba), levehetjük a fóliát, és addig pirítjuk, amíg a sajt el nem kezd barnulni. 

Ha azt akarjuk, hogy minden megpuhuljon, nem szabad vastag szeleteket vágni. Krémes, ízes lett az egész, alig bírtam megállni az evésben. Jól illene bele a padlizsán, cukkini, sárgarépa, gomba... Hétvégi, ráérős, pepecselős kaja, az előkészítés alatt úgy éreztem magam, mintha gyöngyöt fűznék.

Idő: 2 óra
Pénz: kb 1500 forint - de cserébe már tök jó minőség

 


Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: krumpli sütőtök zöldség póréhagyma rakott vegetáriánus szárított paradicsom

"A" halas szendvics - Isztambul

2011.03.03. 23:25 jj

(Aki csak az orgazmusra kíváncsi, ugorjon pár bekezdést.)

A workshop előtt én már 5 napot lógtam a kedves másik felemmel Isztambulban, ami tiszta szerencse, mert nagyobb kulináris kaland volt, mint maga a "gasztro"workshop. Egy dologban nem sikerült rögtön beletrafálni: a halas szendvics.

Három óra alvás után érkeztünk Isztambulba (hajnali Wizzair járat), és mivel a Sabiha Gökcen reptér az ázsiai oldalon van, rögtön kompoznunk is kellett. Eminönü kikötőjébe érve nem bírtuk ki, hogy ne egy-egy halas szendviccsel indítsunk: díszes hajók imbolyognak sorban a part mellett, itt sütik a halakat, egész nap az imbolygásban, amiket a kedves vevő biztos talajon, tipikusan török miniatűr széken-asztalon tud elfogyasztani. Ára 4 líra, azaz 2 euró. 

Egy nagy darab kenyérbe kerül a hal, saláta és hagyma, lehet locsolgatni citromlével. Lecsúszott, de nem jelentkezett az ízorgazmus, amire öt évvel ezelőttről emlékeztem. Szinte már álmodtam is azzal az egy árva szendviccsel, amit anno a Galata híd aljában toltunk be. Nem tudtam eldönteni, hogy a nosztalgia ruházta fel mágikus tulajdonságokkal, vagy csak nem a megfelelő helyet találtuk meg, de annyira központinak és helyiek által frekventáltnak tűnt a dolog, hogy féltem, bennem lesz a hiba. 

A workshop utáni utolsó este azonban megígértem Katusnak, hogy vele is kipróbáljuk a dolgot. Elsunnyogtam a kikötőt, hátha megtaláljuk a híd aljában azt a bizonyos helyet, de az egész tele van már puccos éttermekkel, ahonnan gyorsan menekülnünk kellett a behívogató és bókoló pincérek elől. Már azt hittük, ennek lőttek, amikor az utolsó reménysugár felcsillant: a karaköyi halpiacot már takarították, de egy sátorból kialakított "étterem" még működött. Ketten kértünk egy közös szendvicset, hogy még a kokoreçet is kipróbálhassuk. Hiba volt. Kellett volna kettő, négy, sőt, le kellett volna velük szerződni egy budapesti étteremre, még ha tengert is kell ásni a Városligetben a friss makrélához. 

Ebben benne volt az elveszettnek hitt orgazmus. Ilyen lehet annak a sok százaléknyi nőnek, aki még nem élte ugyanezt a szexben: ha nem vagy benne biztos, az tutira nem az. Eminönüben bennem maradt a sok bizonytalanság: "ez lett volna az?" Aztán Karaköyben csak tömtük a fejünkbe és nyögtünk a gyönyörűségtől. Mármint tényleg. Egyrészt ebben volt egy rakás zöldség, másrészt valami titkos összetevőnek (talán a sok szeretet?) köszönhetően olyan ízorgia robbant az ember szájába, amit újabb öt évig keres utána mindhiába Magyarországon. 

Ráadásul itt csak 3 líra volt, és amúgy is sokkal autentikusabb egy lepukkant halpiacon enni, mint népviseletbe öltözött pincérektől hemzsegő helyen. Ha lett volna még egy alkalom, már abba is beletanultunk volna, hogy a szenyát savanyúsággal illik enni, amiért odáig vannak a törökök, és Eminönüben ráadásul ilyen díszes kis hintókon árulják: 

A lényeg az, hogy kitapostuk nektek az utat: ha legközelebb Isztambulban jártok, a karaköyi halpiacon egyetek halas szendvicset, mert annál jobbat valószínűleg nem találtok. Az eminönüit pedig hagyjátok a picsába, akármilyen jól is néz ki. Csak a hídon kell átvágni, és már ott is vagytok. 


Blog Widget by LinkWithin

3 komment

Címkék: török hely törökország hal isztambul

Workshop beszámoló 1. Manti - Törökország

2011.02.23. 17:49 vkatuss

Na hát akkor most írok egy rövid receptet, és aztán szép lassan posztoljuk a többit is, amiket tanultunk. Rengeteg mindent hoztunk haza, amiket mind ki kell próbáljunk, úgyhogy majd szép lassan megírjuk azokat is..

Nem főztünk olyan sokat, mint amennyit szerettünk volna, mint kiderült ez inkább egy Eskisehirt népszerűsítő workshop, mintsem főző, úgyhogy először csak a második napon álltunk neki tésztát gyúrni (egyébként konstans meglepődés tárgya voltunk, hogy minket tényleg érdekel a főzés). A krími tatár szövetségnél voltunk és cuki nénikékkel mantit illetve cigbörek-et csináltunk. A manti olyasmi, mint a ravioli, alapvetően hússal töltött tészta. A tészta egyszerű víz, liszt, tojás, só, amit nyers darált hússal töltenek.

 

A nénikék között nem volt teljes egyetértés, hogy a kis tészta kockákat hogyan kell összehajtani: az egyik iskola szerint először összehajtod a két egymás melletti csücskét és azt ráhajtod a másik két csücsökre, a másik iskola szerint a a négy csücsköt együtt hajtjuk középre. A boltban láttunk szárított mantit-t, amiknél, a kép tanúsága szeint, a  nénikék gyári gépek az utóbbi hajtogatási iskolát követik.

 A töltelékbe nyers húst, hagymát, paradicsomot, és piros paprikát tesznek. Amint összehajtogatták a kis tészta batyukat, forró vízbe teszik és 15-20 percig főzik, amíg a batyuk fel nem jönnek a víz tetejére. Az egészben az a legjobb, hogy fokhagymás tejföllel tálalják és friss mentát szórnak a tetejére. Elképesztően jó! Hogy ezt miért nem árulják az itthoni török éttermekben?!?


Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: török törökország tészta isztambul

Főző workshop Törökországban

2011.02.12. 22:04 vkatuss

Holnap kezdődik az a törökországi főző workshop, amire jj-vel megyünk.

A programnak van egy honlapja is:

http://eskisehirtastes.com/index.php

de terveink szerint mindennap megírjuk, mi történt velünk, úgyhogy majd kövessetek :)


Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: workshop

Közel-keleti sült padlizsán lilahagymás-olívaolajos kovászos uborkával

2011.01.31. 21:36 vkatuss

A recept Segal Viktor Színek és ízek című könyvéből származik, amibe teljesen szerelmes vagyok.... Lehet, hogy végig főzöm az egész könyvet...

Hozzávalók:

  • 2 nagyobb padlizsán
  • 1dl olaj
  • 2 gerezd fokhagyma, finomra aprítva
  • só, bors
  • 2 darab közepes méretű kovászos uborka, apróra kockázva
  • fél lilahagyma, finomra aprítva
  • 1 sárga húsú zöldpaprika, apróra kockázva
  • 1 kápia paprika, apróra kockázva (ezek vannak az eredeti receptben, de nekem paradicsomom volt csak otthon, úgyhogy én azt tettem bele)
  • fél csokor kapor, finomra aprítva (hát ez sem volt otthon, úgyhogy rozmaring..)
  • (nekem bele kívánkozott egy kis capri-bogyó is)
  • fél citrom leve
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • só, bors

A sütőt előmelegítjük 200C fokra. A padlizsánokat hosszában félbevágjuk, majd felületüket rombusz formában éles késsel, nem túl mélyen, beirdaljuk. (Ezen el kellett gondolkodjak, aztán rájöttem, hogy azt jelenti, hogy átlósan az egyik irányba, majd utána a másik irányba irdalunk). Egy serpenyőben felhevítjük az olajat, majd a forró olajban a padlizsánokat kettesével, vágott felükkel lefelé helyezve, hirtelen sütjük, amíg szép piros színt kapnak. Megfordítjuk , és a héjas felüket is megpirítjuk. A megpirított padlizsánokat sózzuk, borsozzuk, majd bedörzsöljük a finomra aprított fokhagymával, úgy, hogy a vágások közé érjen. Nagy tepsibe fektetjük a négy fél, elősütött padlizsánt, majd kb. 10-15 perc alatt megsütjük, amíg teljesen megpuhulnak. Miközben sül, elkészítjük a lilahagymás-olívaolajos kovászos uborkát: az uborkát, a lilahagymát és a paradicsomot apró kockákra szeleteljük, majd összeforgatjuk az olívaolajjal, citromlével és a finomra aprított friss rozmaringgal. Tálaláskor a megsült padlizsán tetejére kanalazzuk a lilahagymás-olívaolajos uborkát. Forrón is kínálhatjuk, de hidegen is kiváló.

 

 

 

 


Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: padlizsán vegetáriánus

Diós-áfonyás zabpelyhes keksz

2011.01.31. 21:16 vkatuss

Találtam a szekrényben egy kis diót, szárított áfonyát és zabpelyhet, úgyhogy megszületett ez a keksz. :)

Hozzávalók:

  • 20 dkg zabpehely
  • 10 dkg liszt
  • fél teáskanál szódabikarbóna
  • 2 tojás
  • 8 evőkanál méz
  • 10 dkg sütőmargarin vagy vaj
  • dióbél és szárított áfonya

Elkeverjük a száraz alapanyagokat, hogy a szódabikarbóna megfelelően eloszoljon. Én az itthon talált és darabosra tört diót tettem bele és megtoldottam egy kis összevágott aszalt áfonyával, de persze lehet mandulával vagy ilyesmivel csinálni.  Ezután hozzáadjuk a nedves alapanyagokat. Érdemes a vajat először mikróban vagy fűtőtesten megmelegíteni. Ezeket egy darabig kevergetjük, majd amikor összeállnak a hozzávalók, kis halmokat kanalazunk belőle egy sütőpapírral bélelt tepsibe. A tészta sosem áll össze igazán a zabpehely miatt, de úgyis összesül, szóval nem kell aggódni. 160 fokon 20 perc alatt megsül.

Egy féléve a Börzsönyben kirándultunk és Nagybörzsöny falujában bukkantunk egy csodás helyre, a Lekvár-lak-ba. Az egész ház telis-tele van lekvárokkal! Még anno vettünk ott egy üveg zöld-dió lekvárt, úgyhogy most azt ettük a keksz mellé, egyrészt mert elképesztően passzol hozzá, másrészt mert a keksz maga csak mérsékelten édes (aki úgy szereti persze tehet bele több mézet is..)

 


Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: édes dió vegetáriánus zabpehely

Többféle humusz és borsókrém

2011.01.21. 11:55 vkatuss

Az egyetem végének közeledtével egyre sűrűbbé váló egzisztenciális válságom eredményeképpen egyre többet főzök. Jó tudni, hogy az ember csak összerakja a dolgokat és tá-dámm, kész is van, semmi agyalás, hogy mi lesz vajon ebből, biztosan ezt akarom-e, mi lesz, ha nem sikerül (Ádám így is, úgy is megeszi...). Szóval főzök. Tegnap vettem a csarnokban fél kiló csicseriborsót és egy éjszaka áztatás után megfőztem őket, hogy igazi autentikus humnuszt csináljak belőle. Elképesztően sok lett, úgyhogy gondoltam elharmadolom őket és többféle humusz lesz belőle (nekem a curry-s lett a kevencem). Egyébként arra jöttem rá, hogy csicseribrosó konzervből is nagyon jó humuszt lehet csinálni, sőt - aki úgy szereti - krémesebbre is lehet pürésíteni. Egyébként abszolút nem drága, 190 Ft egy konzerv az Ázsia boltban. Szóval itt vannak a humuszok (Februárban megyünk jj-vel Törökországba egy főző workshopra, na utána milyet fogunk csinálni...)

Hozzávalók:
csicseriborsó
olívaolaj
ciztomlé
tahini (szezámmag krém)
fokhagyma

+ curry és kurkuma / chili és masala

A csicseriborsót legalább egy éjaszkát áztatni kell, majd 1,5-2 órát főzni. Ha puha, a levét le kell önteni (de nem kidobni) és összeturmixolni az olajjal, a citromlével ésa tahinivel. A levét folyamatosan érdemes visszaadagolni, hogy krémes és ne száraz legyen (általában a fele elég a főzőlének). A hagyományos humuszban nincs fokhagyma (csak a fulban), de  a magyar gyomornak egyszerűen nem finom, amiben nincs egy kis foki....

A kész humuszt háromfelé választottam, az egyik maradt natúr, a másikba curry és kurkuma került, a harmadikba pedig garam masala-t és egy kis chilit tettem. A humusz tetejére általkában zahtar fűszerkeveréket szórnak és meglocsolják még egy kis olívaolajjal. Nálam még egy kis korainder zöld került a tetejére, mert mostanában addikt lettem tőle..


 

 

 

 

 

 

 

 

 

A borsókrém receptje Zsófitól is hamarosan érkezik!


Blog Widget by LinkWithin

4 komment

Címkék: vegetáriánus humusz

Gyömbéres-rebarbarás süti

2010.12.26. 00:04 vkatuss

Ez a süti a családi, ún. "10, 20, 30" nevű sütemény receptjén alapul, ami iszonyúan egyszerű és viszonylag könnyű megjegyezni, hogy a hozzávalókból mennyi kell bele (mi csak azt szoktuk elfelejteni, hogy miből mennyi)... Az eredeti recepthez képest annyi változás történt, hogy a karácsonyi hangulat kedvéért került egy kis gyömbérpor a tésztájába és a hagymományos baracklekvár helyett a tetejére gyömbéres rebarbara lekvárt tettem (amit a Mikulás hozott ajándékba, ezért nem tudom honnan szerezte, de a Culinarisban biztos lehet kapni).

Hozzávalók:

  • 10 dkg cukor
  • 20 dkg vaj
  • 30 dkg liszt
  • 2 tojás sárgája
  • gyömbérpor
  • tetejére: lekvár, őrölt mandula/dió cukorrla összekeverve

A cukrot, a vajat és a gyömbérporos lisztet összekeverjük. Szétválasztunk 2 tojást, a sárgája mehet a tésztába, a fehérjéket pedig félretesszük. Jól összegyúrjuk és kis golyókat formázunk belőle, amiknek a közepébe a hüvelykujjunkkal belefúrunk egy lyukat. A golyók tetejét megkenjük tojásfehérjével és egyenként belenyomjuk őket a nedves felükkel egy tál cukorral összekevert őrölt mandulába, hogy az őrlemény szépen befedje a tetejüket. 10-12 perc alatt megsütjük őket (vigyázni kell, mert gyorsan megsül). Ha kihűltek, felmelegítünk egy kis lekvárt és a golyók közepében lévő lyukba kanalazunk egy kis adaggal belőle.


Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: esemény édes karácsony sütemény

Ismét egy tekes karácsony...

2010.12.25. 19:28 jj

Megint egy alkalom arra, hogy a tekes konyhában rengetegen összegyűlve megtömjük magunkat olyan egészséges és finom kajákkal, amiket a következő pár napban hírből sem ismerünk. Nem direkt, de megint minden vega volt!

Nézzük az idei felhozatalt: 

Gomba-, cukkini- és zöldborsókrém Zsófitól
Minikenyerek Robitól
Grapefruitos répasali és csírasaláta Bencétől
Zöldséges bejgli Áditól
Joghurtos cukkini és paradicsomos gersli tőlem

Édességek: 
Mandulás süti gyömbéres rebarbaralekvárral Katustól
Shrek golyók Annától
Barackos morzsasüti Zsuzsitól
Almás rétes Trentinóból Beustól

Azt hiszem, ennyi (: Minden iszonyú finom volt. 


Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: blog esemény karácsony

Libamájpástétomos lepénykék

2010.11.30. 00:15 jj

A híres, a neves, a kedvenc. 

Hozzávalók egy bödön libamájpástétomhoz (vagy májkrém, de az nem hangzik olyan fenszin):

1 kg pecsenye libamáj (nem a hízott!)
2 ek kacsazsír (libazsíron is megsül, de még vajon is)
10 dkg vaj (Cserpes)
2 dl tejszín
2 dl furmint (aszú még jobb lenne)
1 csokor kakukkfű
20 dkg mazsola
1 nagy hagyma (lila vagy vörös)
fél fokhagyma

Kezdjük azzal, hogy a mazsolát beáztatjuk a borba. Legyen édes és legyen fehér. Költséghatékonyságból nem aszúztunk, de álmodoztunk róla. 
Ezután a felforrósított zsírba dobjuk a megtisztított májat. Állítólag nem robbangat ki belőle a forró cucc, ha elég meleg a zsír, de nekem ugyanúgy köpköd, úgyhogy javaslom a fedő használatát, és csak úgy kevergessük a májat, hogy pajzsot tartunk magunk elé. 
Ha már sül néhány perce, mellékapargathatjuk a feldarabolt hagymát és fokhagymát. Ne az elején, mert akkor szétsül, azt meg most nem akarjuk. 
Addig-addig sütjük a májakat, amíg már nem folyik belőle vér. Félúton egy kis borral is megitattam, biztos, ami biztos. Lehet, hogy konyhatechnikailag nem ez a legjobb, de nagyon nem rontotta el. 

Itt jön a kettes fázis. A májkákat kicsit feldaraboljuk, hogy a botmixer jobban kedveljen minket. Beleszórjuk a kakukkfüvünk leveleit, adunk hozzá vajat, tejszínt, meg a beáztatott mazsola egy részét az áztatólével együtt. Egy díszítésnyit kell hagynunk egyébként, és nem árt, ha ezt a kakukkfűnél is átgondoljuk. Mindezt addig gyötörjük a mixerrel, amíg már nem képes krémesebb lenni. Időközben újragondolhatjuk a vaj és a tejszín mennyiségét. 

Hozzávalók kb 30 lepénykéhez: 

40 dkg liszt
20 dkg vaj
2 tojás
kis só

A sót a liszttel elkeverjük, majd az egészet a vajjal elmorzsoljuk. Ha ez megvan, jöhet a (villával) felvert tojás hozzá. A jól összegyúrt masszát a hűtőben pihentetjük egy félórán át, majd kis köröket szaggatunk belőle, és kivajazott tepsin megsütjük, 6-10 perc alatt, sütő és hőmérséklet szerint. Én még muffinformában próbálkoztam azzal, hogy kosárkákat kapjak, de ők nem akarták, ezért inkább a néven módosítok, és egyáltalán nem könyvelem el kudarcként. 

Végül csinos kis adagokat mérünk a májból a kisült korongokra, mazsolával és kakukkfűvel díszítjük, majd bezsebeljük a lájkokat a facebookon. Élőben is, na jó. 

Idő: a máj félóra, a lepény mondjuk egy óra
Pénz: kb 2000 forint


Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: esemény máj

Gombás-lilahagymás tarte tatin

2010.11.29. 15:26 jucusmester

innen loptam egy az egyben 

egyszerű, nem túl drága, de annál menőbbre sikerült (persze a libamájpástétomos lepénykéket semmi nem überelte :))

Hozzávalók: (20 cm-es formához)

 

10 dkg  liszt

3 dkg vaj

1 nagy ek. tejföl

kevés hideg víz

fél tk. só

6 nagyobb gombafej

1 fej lilahagyma

egy marék dió

kéksajt

A lisztet és a hideg vajat az aprítógépben összepörgettem, hozzáadtam a sót a  tejfölt és egy ek. hideg vizet, és mikor épp kezdett gombócosodni, kézzel gyorsan simára gyúrtam. Hűtőbe raktam, míg elkészítettem a feltétet, ami először  a torta aljára kerül.

A gombafejeket megmostam, közel centi vastag szeletekre vágtam, a lilahagymát pedig úgy tisztítottam meg és vágtam fel, hogy a gerezdek  egyben maradjanak. 2 evőkanál olajon nagy lángon együtt hirtelen mindkét oldalukon  átsütöttem őket, kevés sóval és a dióval  megszórva. 

A formába  rendezgettem mindent, a tésztát körlappá nyújtottam, és ráborítottam a zöldségekre, körben a szélét lenyomkodva a tortaforma aljához [megj.: a tetejét sem árt megnyomkodni kicsit, mert amúgy hajlamosak voltak leesni a gombák].

190 fokos sütőben 35 perc alatt sült ilyen szépségesre [megj.: nekem sokkal kevesebb idő kellett, az első adagot oda is égettem :((], és a sütőből kivéve kiborítás után rámorzsoltam kevés kéksajtot is.

 


Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: esemény gomba tészta egyszerű vegetáriánus lilahagyma

Konferóvacsi receptek - répatorta

2010.11.29. 14:16 vkatuss

Répatorta van?

Hozzávalók:

  • 20 dkg reszelt répa
  • 4 tojás,
  • 15 dkg porcukor vagy barnacukor
  • 15 dkg dió,
  • 10 dkg liszt,
  • 1 citrom reszelt héja,
  • csipet só

Elkészítés:

A sárgarépát megtisztítjuk és finomra reszeljük. A tojások sárgáját habosra keverjük a cukorral, hozzáadjuk a sárgarépát, a diót, a lisztet, a citrom reszelt héját és egy csipet sót. (A diót lehet darálva is hozzáadni, én csak darabosra törtem). Végül óvatosan összekeverjük a felvert tojásfehérjével (könnyebben keményedik, hogy ha a cukor egy részét a tojásfehérjéhez keverjük). Kivajazott, lisztezett formába simítjuk, elõmelegített sütõben kb. 35-40 percig sütjük.

Tipp: Az adagok egy normál adag sütire szólnak, mi persze a konferóvacsira megdupláztunk mindent.


Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: édes répa vegetáriánus konferóvacsi

A híres konferóvacsi

2010.11.29. 13:06 jj

 Múlt szombaton konferenciát szervezett a TEK, ami után már szinte hagyomány a külföldi és magyar előadókat megvendégelni a tekes konyhában. Ez anyagi megfontolásból sem utolsó dolog persze, de egyébként is jobban illik a szakkolink profiljába, mint egy méregdrága catering valami menő helyen. 

 

Szintén a tekes hagyományoknak megfelelően egy majdnem vega menüvel készültünk: 

aszalt szilvás sült alma benci módra

gombás-lilahagymás tarte tatin by jucus

libamájpástétomos lepénykék általam

citrusos-diós céklasaláta ancsi keze nyomán

spenótos karfiolpüré

rozmaringos sült krumpli és sült tök

brokkolis tésztasaláta tőlem

sütőtök-spenót saláta tőlem

na és a desszert: répatorta katusnak köszönhetően

Az előadók persze le voltak döbbenve. Visszahallottunk olyat, hogy hát ők még ilyet sehol se láttak. Hamarosan sorakoznak a receptek.  


Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: blog esemény

Sült lazac és kukorica prósza

2010.11.04. 19:01 vkatuss

Tulajdonképpen mindent megmagyaráz, hogy a menü apu 70. születésnapjára készült. Lazac, mert éccsanyám nem volt otthon és olyankor lehet halat sütni, prósza pedig azért, mert apunak ez volt a kedvenc süteménye gyerekkorában, a háború után. Ez utóbbinak nem volt olyan egyszerű levadászni a receptjét, de végül sikerült és meglepődve konstatáltam, hogy elég sok minden kell bele a háború utáni éhínséghez képest... Apu azt mondta, hogy csak egy dologra emlékszik, hogy nagyon édes volt a süti. Hát ez az egy dolog biztosan nem stimmelt ebben a receptben, úgyhogy sokkal több cukor vagy egy nagy adag lekvár feltétlen kell hozzá.

Sült lazac

Hozzávalók:
60dkg lazac
kapor
citrom
olívaolaj
só,citrombors ,cukor

A Nagy Csarnok aljában lehet friss lazacot venni, ott szereztem be a fejenként 20dkg halacskát. Egy finn ismerősöm tippje szerint nem szabad a lazacot megmosni, mert akkor elveszti a zamatát, úgyhogy csak kiszedtem a nagyobb szálkákat és már huppant is a tálba. Mellé kapor, a lazac tetejére olívaolaj, só, citrombors és a titikos összetevő: egy kis cukor óvatosan rászórva. Érdemes figyelni rá, hogy kicsivel több cukrot kell rakni a vastagabb részelre. Mehet is a sütőbe és kb. 20 perc alatt kész. Tálalás előtt öntöttem még rá olívaolajat és meglocsoltam egy kis citromlével. Krumplipüré került mellé.

 

 Kukorica prósza


Hozzávalók:

25 dkg kukoricadara
1/2 liter tej
3 tojás
1-1,5 pohár kefír
5 dkg cukor (ennyi volt az eredeti receptben, de szerintem lehet többet is belerakni)
1/2 csomag sütőpor

A kukoricadarát a tejjel leforrázzuk, majd legalább egy órán át állni hagyjuk, hogy minél jobban megszívja magát. Később hozzákeverjük a többi hozzávalót és egy kapcsos tortaformába (vagy egy kisebb tepsibe) öntjük (elég híg keverék lesz!) és előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük. Nekem elég gyorsan kész lett, kb. 35 perc alatt. Ha valaki úgy jár, mint én, hogy ki is szárítja egy picit, akkor tejjel lehet utülag locsolgatni, amitől finom puha és omlós lesz.

 

 

 


Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

töltött paradicsom

2010.10.13. 16:40 pite e

az van, hogy erasmus bulgáriában, ahol a kollégiumokat konyha nélkül adják. namármost itt annyira édesek, hogy csak nekünk, külföldieknek egy hét után berendeztek egy használaton kívüli portásfülkét konyhának. grill, főzőlap (kotlon!), hűtő, asztal, szék. ünnepi alkalomból ki is próbáltam, 25-ünk közül elsőnek. így készült a két töltött paradicsom.

amivel dolgoztam:

  • két nagyobb paradicsom
  • egy ujjnyi szirene (feta)
  • jogurt
  • fél fej lilahagyma
  • egy szál menta
  • olívaolaj
  • egy tojás

a valamennyi szirenét, a tojást, másfél-két kanál joghurtot és az apróra kockázott lilahagymát beledobtam egy kékszínű, mély tálba. villával összenyomogattam, olyasmi állagot és kinézetet kapott, mint egy hígabb, sárgás kőrözött. menta levelét letépegettem és belemorzsoltam. paradicsomoknak a szárukkal ellentétes oldalon lévő felső egyharmad-egynegyed részét levágtam. kiskanállal szépen kijött a bele, kicsit kapargattam, hogy a benti, makacsabb részek is kijöjjenek, tömzsi kis poharat készítve. azt hiszem, jó ötlet volt az összes nedvét kicsepegtetni, úgyis marad benne elég víz. namármost a szirenés trutymákot belerakosgattam villával paradicsomokba, a másodikba egy olajbogyót is nyomtam, mert oda már híjja volt a szaftnak. csöpp olívaolajat cseppentettem bele is és a visszakupakolás után az egész tetejére is.

tepsibe be, kevés olajat alá, hogy ne égjen meg és kb fél órát hagytam 180 fok körüli melegségben.

kis kenyérrel ez a mennyiség (két nagy pari) két főre áll.

gyors (sütéssel együtt háromnegyed óra), egyszerű étel, bármekkora mennyiségben készíthető, receptől szabadon el lehet térni. érdemes még próbálkozni a trutymákba keverni lisztet, tejet, valami csípős dolgot, esetleg padlizsánkrémet.


Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: tojás menta paradicsom olajbogyó egyszerű vegetáriánus szirene

Balaton-felvidéki hedónia

2010.08.29. 18:47 citrombors

Tizenöt évvel ezelőtt a szüleim vettek egy kicsi faházat Pálkövén, a Balaton felvidék tövében. Attól kezdve minden nyarat ott töltöttünk, habár 16 és 22 között ritkábban sikerült lejutnom, akkor jobban vonzott pest meg a sör.
Nade, a masszív gyerekéveket a bravo* és az im társaságában fehérdelfineztük végig, miközben a strandon a zenegépből üvöltött a Wish you were here és akkor mit sem sejtettem még arról, hogy mennyi finom enni-innivalót terem a környék. (Meg arról sem, hogy a mutatványt – a fehérdelfint – jó pár évvel később, első tekes bevonómban, az éj leple alatt, ugyanazon a strandon sikerül megismételni.)
(*ugyanaz a generáció búslakodott, hogy félbeszakították a kacsameséket, mint amelyik pár évvel később a fikuszos sztorin álmélkodott)
 
A kezdeti időkből gasztronómia szempontjából a következő élmények maradtak fent:
- anyukám cukkinis lecsója (hagyma, paradicsom, paprika, cukkini, reszelt sajt.)
- csavarós fagyi (néha kaptunk, lehetett választani: vagy ez vagy felragasztható tetkó)
- féladagrántottpulykarizzseltartárral (amikor a holland barátok jöttek, az ábrahámhegyi útmenti vendéglőben)
 
Viszont valahogy a Balaton Parton Való Strandolás sosem volt túl lényeges eleme a nyaraknak. Amikor szavazni lehetett, mi mindig ellene szavaztunk. (Itt a mi alatt rajtam kívül még két kistestvért kell érteni, akiknek a szavazatát akkoriban könnyen meg lehetett vásárolni: „nem veszem el a legódat, ha a bányatóra akarsz inkább menni”). Egyrészt a strandra általában amúgy is csak 6 után mentünk, amikor már nem kellett fizetni, másrészt ha kicsit eltávolodunk a Balatontól, a környék elmondhatatlan sok izgalmat rejt.
Ezek közül próbálok most néhányat összeszedni, mindenképpen evés-ivás központúan.
 

 

A legfrissebb és leg-leg-leg: velőspirítós a balatonrendesi kocsmában.

Erre általában rávágják, hogy nem is, mert a gyulakeszi velőspirítós a legjobb. (Gyulakeszi Tapolca alatt van, szóval egy régióban konkurálnak). Ezzel nem tudok egyetérteni: a gyulakeszi tojásrántotta jellegű, könnyű és könnyen felejthető. A rendesi viszont, abban minden benne van. Hagyma, paprika, só, bors, szerecsendió és még több fűszer, amit nem árult el a bácsi. Mellé erős pistát kínálnak, teljesen jogosan. Valamint nagyfröccs nélkül elképzelhetetlen, amihez a bor a szomszédos Varga pincészetből érkezik, nagyon finom.

A velőspirítósból egy adagon csak a nagyon szerelmesek osztozzanak, mert meglehetősen addiktív. „olyan méreg, amire jó rászokni”.  

Velősp.: 350.- (két nagy szelet), nagyfröccs: 140.- 

 

A parttól eltávolodva a Káli medencébe érkezünk, melynek szépségére most nem is keresnék szavakat. A medence közepén található kis falu, Kékkút elsősorban az ásványvízről híres. A falu szélén lévő palackozóüzem tövében van egy forrás, pár éve szépen kiépítették, onnan ingyen lehet vinni és inni az erősen vastartalmú ásványvizet. A falut érdemes a Kővágóörsről induló tanösvényen megközelíteni, nagyon vicces dolgokat lehet útközben látni. Kékkúton egyetlen kisbolt van, ahol nagyon finom péksüteményeket árulnak, a következőket ettem: kifli, diós búrkifli, sajtos pogácsa, kalács. 

 

 

Aki vágyik egy kis sznobériára is, ne hagyja ki Salföldet. A falu önmagában remek, de ennyi kornyadozó ötvenes képzőművészt egy diófa alatt még senki nem látott. Salföldön két helyen lehet fröccsöt inni: a természetvédelmi major szélén, itt akkor már az állatokat is érdemes megnézni, valamint a Pajta Galéria nevű étteremben. Utóbbi helyen érdemes enni is: gyakran változó étlap van, csupán néhány tétellel és nem túl durva árakkal. A falu melletti erdőben található amúgy egy kolostorrom, valamint a Tóti hegyre is innen érdemes felmászni – és érdemes, mert az egész Balatonra nyílik kilátás fentről.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Muszáj megemlíteni a salföldi bányatavat is. Ugyan konkrétan ételekhez semmi köze, de kihagyhatatlan. Két tó még mindig használható a szorgos feltöltő munkálatok ellenére is. Az egyik látszik az út mentéről, a másikhoz át kell menni előtte Kisörspusztán, ami csupán egy utca az erdőben, szuperjó hely hippi családokkal és szép régi házakkal. A bányató környékét homok borítja, jókat lehet játszani. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Most következzen két piac. Az egyik a kővágóörsi termelői piac, ami minden szerdán és szombaton délelőtt van a Művház udvarán, nyár elején még nem nagyon indult be, de azóta már biztos. A másik az egyre ismertebb káptalantóti biopiac. A piac maga nem a faluban van, hanem a káptalantóti elágnál, az ún. Liliomkertben, ami egy faiskola, de jó név egy biopiacnak is. (Amúgy pedig nem is igazi biopiac...) Minden vasárnap rendezik. Tulajdonképpen több világ alkotja ezt a piacot: a környékbeli nénik árulnak süteményeket, gyümölcsöt, lekvárt. Pestről ideszakadt figurák kínálnak különleges sajtokat, kencéket, kenyeret, dizájner lekvárokat meg mindenféle makrobiovegán izéket, és nagyon kedvesen mindent megkóstoltatnak. Ezen kívül német és holland középkorú alter házaspároktól különböző kacatokat lehet venni, van halas ember, valamint kávé, szörp és finom ebéd. Egyáltalán nem olcsó, valamint érdemes korán reggel vagy ősszel menni, ha az ember idegbajos alkat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Remek biciklitúra célpont Szigliget. (Jó, nekem túra, egyeseknek lepkefing). Útközbe esik Badacsonylábdihegy, ami már nem a weinkelleres Badacsony, hanem egy szimpla település a hegy oldalában. Az út mellett egy óriási hordóban áll egy úr és 120-ért árulja a fröccsöt, közben lehet gyönyörködni a Balatonban a magasból.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A végén jöjjön két vendéglő: az egyik az Ivóka borozó, az első pálkövei leágazással szemben, a 71-es mentén. Nagyon kedves családi étterem, normális árakkal és ízletes étkekkel. Halászlé, tócsni, napi ajánlat, minden van. A másik a Kővirág étterem Köveskálon. Precízen berendezett vendéglő, modern magyar konyhával, drágább, de nagyon finom. Van búbos kemence is, de nem halászcsárda, hanem puritán népi romantika, jájj. (És innen már csak egy ugrás Szentbékálla és a kőtenger.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kövágóörsön leledzik a Szakálvin pincészet, ahol minden bort meg lehet kóstolni és azokról hosszasan szakérteni és nem nyomasztanak a vásárlással. Jó kis hűsítő program.

 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Egyelőre ennyi, gyertek a Balatonfelvidékre!!

 


Blog Widget by LinkWithin

1 komment

Címkék: balaton bor étterem bio velőspirítós

Sült paprika feta sajttal

2010.08.16. 13:53 vkatuss

Már régóta kedvem volt a Chili és Vanilia féle sült paprika salátát megcsinálni, egyrészt mert nagyon egyszerű, másrészt mert szuperek a színei. Vettem is hát paprikákat, szépen megsütöttem, meghámoztam, jött rá egy kis só, bors, olívaolaj, fehérborecet és a tetéjére morzsoltam feta sajtot. Az eredeti recepthez képest annyi a különbség, hogy lila hagymát, oregánót és a két hete pácolt citromból is tettem bele vékonyra vágott szeleteket, mivel ez a hagyományosan a marrokói konyhában használt hozzávaló remekül passzol a sült zöldségekhez.

Hozzávalók:

4-5 TV paprika
1-2 kaliforniai paprika
jó minőségű feta sajt
olíva olaj, fehérborecet
só, bors, oregánó
díszítéshez: lila hagyma és citromhéj

 

 

 

 

 

 

 

 

Citromot pácolni egyébként nem egy nagy ördöngősség, és a kész citrom a hütőben hónapokig eláll. A citromokat negyedekre vágjuk, és bő forró vízben öt percig főzzük. Ezután hideg vízbe tesszük és egy órát állni hagyjuk. Fél liter vízben, 10-10 deka sót és cukrot teszünk és forrás után három-négy percig főzzük, majd egy kicsit hagyjuk hűlni, hogy ne legyen forró. A citromgerezdeket szorosan egy csatos üvegbe rakosgatjuk és rétegenként egy evőkanál sót és pár szem koriandert, valamint egy babérlevelet teszünk. Mikor megtelik az üveg, felöntjük a meleg páclével, lezárjuk és a hűtőbe tesszük. Négy-öt nap múlva fogyasztható. (Az ételbe kizárólag a citrom héja kerül, ezért felhasználáskor ki kell vágni a citrom belsejét és a héjat vékony szeletekre vágva érdemes felhasználni)

Hozávalók:

5 citrom
10 dkg só
10 dkg cukor
só, egész koriander, babérlevél

 

 

 

 

 

 

 

 


Blog Widget by LinkWithin

1 komment

Címkék: saláta paprika vegetáriánus