Linkblog

Teknősleves

Néhány kollégista túllép a pizza-rántotta-melegszendvics aranyháromszögön.

Címkék

alma (4) aszalt szilva (4) avokádó (3) bacon (2) banán (5) befőzés (2) bio (3) biofarm (3) blog (23) bor (3) budapest (2) bulgur (2) csicseriborsó (2) csípős (2) csirke (8) csoki (4) cukkini (5) dánia (8) dió (3) édes (21) egyszerű (24) esemény (25) étterem (7) fagyi (4) fahéj (3) fokhagyma (6) food not bombs (3) gomba (3) gyors (4) hal (14) hely (11) hollandia (3) hús (3) indiai (2) isztambul (2) japán (2) kagyló (2) káposzta (5) karácsony (9) körte (3) közös (7) krumpli (9) külföld (2) lazac (2) levelestészta (3) leves (7) lilahagyma (3) magyaros (3) mangó chutney (2) marokkói (2) márványsajt (4) más tolla (3) menta (2) méz (7) mustár (3) olasz (4) olaszország (2) padlizsán (5) paprika (4) paradicsom (8) parmezán (2) póréhagyma (3) rakott (2) répa (6) rizs (2) sajt (6) saláta (5) spanyol (2) spanyolország (10) sütemény (10) szárított paradicsom (5) tapasz (3) tej (2) tejszín (9) tészta (15) tofu (2) tojás (4) tök (3) tonhal (2) török (2) törökország (2) torta (4) túró (5) uborka (2) vegetáriánus (46) vkf (10) zabpehely (2) zöldség (9) Címkefelhő

"A" halas szendvics - Isztambul

2011.03.03. 23:25 jj

(Aki csak az orgazmusra kíváncsi, ugorjon pár bekezdést.)

A workshop előtt én már 5 napot lógtam a kedves másik felemmel Isztambulban, ami tiszta szerencse, mert nagyobb kulináris kaland volt, mint maga a "gasztro"workshop. Egy dologban nem sikerült rögtön beletrafálni: a halas szendvics.

Három óra alvás után érkeztünk Isztambulba (hajnali Wizzair járat), és mivel a Sabiha Gökcen reptér az ázsiai oldalon van, rögtön kompoznunk is kellett. Eminönü kikötőjébe érve nem bírtuk ki, hogy ne egy-egy halas szendviccsel indítsunk: díszes hajók imbolyognak sorban a part mellett, itt sütik a halakat, egész nap az imbolygásban, amiket a kedves vevő biztos talajon, tipikusan török miniatűr széken-asztalon tud elfogyasztani. Ára 4 líra, azaz 2 euró. 

Egy nagy darab kenyérbe kerül a hal, saláta és hagyma, lehet locsolgatni citromlével. Lecsúszott, de nem jelentkezett az ízorgazmus, amire öt évvel ezelőttről emlékeztem. Szinte már álmodtam is azzal az egy árva szendviccsel, amit anno a Galata híd aljában toltunk be. Nem tudtam eldönteni, hogy a nosztalgia ruházta fel mágikus tulajdonságokkal, vagy csak nem a megfelelő helyet találtuk meg, de annyira központinak és helyiek által frekventáltnak tűnt a dolog, hogy féltem, bennem lesz a hiba. 

A workshop utáni utolsó este azonban megígértem Katusnak, hogy vele is kipróbáljuk a dolgot. Elsunnyogtam a kikötőt, hátha megtaláljuk a híd aljában azt a bizonyos helyet, de az egész tele van már puccos éttermekkel, ahonnan gyorsan menekülnünk kellett a behívogató és bókoló pincérek elől. Már azt hittük, ennek lőttek, amikor az utolsó reménysugár felcsillant: a karaköyi halpiacot már takarították, de egy sátorból kialakított "étterem" még működött. Ketten kértünk egy közös szendvicset, hogy még a kokoreçet is kipróbálhassuk. Hiba volt. Kellett volna kettő, négy, sőt, le kellett volna velük szerződni egy budapesti étteremre, még ha tengert is kell ásni a Városligetben a friss makrélához. 

Ebben benne volt az elveszettnek hitt orgazmus. Ilyen lehet annak a sok százaléknyi nőnek, aki még nem élte ugyanezt a szexben: ha nem vagy benne biztos, az tutira nem az. Eminönüben bennem maradt a sok bizonytalanság: "ez lett volna az?" Aztán Karaköyben csak tömtük a fejünkbe és nyögtünk a gyönyörűségtől. Mármint tényleg. Egyrészt ebben volt egy rakás zöldség, másrészt valami titkos összetevőnek (talán a sok szeretet?) köszönhetően olyan ízorgia robbant az ember szájába, amit újabb öt évig keres utána mindhiába Magyarországon. 

Ráadásul itt csak 3 líra volt, és amúgy is sokkal autentikusabb egy lepukkant halpiacon enni, mint népviseletbe öltözött pincérektől hemzsegő helyen. Ha lett volna még egy alkalom, már abba is beletanultunk volna, hogy a szenyát savanyúsággal illik enni, amiért odáig vannak a törökök, és Eminönüben ráadásul ilyen díszes kis hintókon árulják: 

A lényeg az, hogy kitapostuk nektek az utat: ha legközelebb Isztambulban jártok, a karaköyi halpiacon egyetek halas szendvicset, mert annál jobbat valószínűleg nem találtok. Az eminönüit pedig hagyjátok a picsába, akármilyen jól is néz ki. Csak a hídon kell átvágni, és már ott is vagytok. 


Blog Widget by LinkWithin

3 komment

Címkék: török hely törökország hal isztambul

sushi!

2010.05.20. 00:05 jj

Kb két hete tartottunk sushivacsorát, felbuzdulva a remek halválasztékon. 15 főre gyártottunk makikat és nigiriket. Én nem voltam egészen elégedett az eredménnyel, a rizs pl egész béna lett, és pl a lazac sem volt az igazi, de a többiek dicsérték, és persze megint dugig ettük magunkat. 

Sajnos gépem akkor se volt, de beteszem ide más képét (:

Lazacot, tintahalat és nagy garnélákat használtunk fel, meg persze tojást és zöldségeket. Volt még szardíniánk és apró pisztrángunk is, de persze kicsit túlvásároltuk magunkat, úgyhogy azokat inkább csak bepácoltuk és másnap megsütöttük.

Recept nincs.


Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: esemény spanyolország japán hal

Lazac, sok

2008.02.07. 18:36 jj

Hosszabbat most nincs erőm írni (mozdulni se tudok így vacsora után), csak két képet tennék be a ma este főszereplőjéről: a lazacról. Ez azért nincs szépen körberakva párolt zöldségekkel, mert utánpótlásként érkezett. Kb harminc embernek öt ilyen legalább 2,5-3 kilós filét tettek ki megsütve, valami zöld fűszerrel a tetején. Mellé a krumplin a mártás isteni. Meg persze az egész. Küldenék ám haza, ha lehetne...
Hamarosan jön a palesztin és a kínai beszámoló, csak tényleg megvárom, hogy otthonról is posztoljon valamelyik teknős...


 














Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: dánia lazac hal más tolla

VKF 12. - Lazacos fusilli konyakos-tejszínes mártásban

2008.01.27. 22:31 smoor

A recept a Nagy Tésztakönyv című receptkönyvből van (ott van a fejlécen a posztmodern és a levelestészták között), és már több éve szemezek vele. Karácsonykor nálunk otthon minden évben füstölt lazac van, a maradékot meg utána én szoktam megfőzni a barátaimnak. Januárban már főztem belőle egy fettucinét füstölt lazaccal (szárított paradicsommal, tejszínnel... - ugyanabból a receptkönyvől), ami ezután is maradt, ott várt a koli mélyhűtőjében és kapóra jött a vkf-vacsorához.

Hozzávalók
2 adag

38 dkg fusilli tészta
25 dkg füstölt lazac
1 szál póréhagyma
1 nagy gerezd fokhagyma
6 cl konyak
2,5 dl tejszín
fél teáskanál sambal oelek (indonéz cseresznyepaprika-krém)
1 evőkanál sűrített paradicsom
4,5 dkg vaj
2 evőkanál aprított friss kapor
+a tálaláshoz vörös kaviár (elhagyható)

Ezekhez még volna pár hozzá(fűzni)valóm: a mennyiséget és alapanyagokat is megváltoztattam, főleg anyagi okokból. Lacacból már csak kevesebb volt, emberből meg több, úgyhogy fél kiló tésztát főztem (Barillát), ez kb. 4 főre elég, a többi mennyiséget meg duplájára növeltem. Bármi is legyen az a sambal oelek, a piros arany nagyon jól megfelelt helyette, ahogy a konyak helyett a koli kocsmárosának (jj-nek) hűtőjében talált Napóleon brandy, és friss kapor helyett a szárított (ezt azért raktam volna, ha találok). Az elhagyható kaviárt meg természetesen elhagytam. Tejszínből Cserpest vettem a nagycsarnokban, ez az egyetlen valódi tejszín, amiről én tudok, finom, és drága is, de ezért hajlandó voltam többet fizetni. Ha meg megsavanyodik, tejfölként még használható.

Elkészítési mód:
Vajon puhára párolom az apróra vágott póréhagymát, majd hozzáadom a zúzott fokhagymát, egy percig még párolom, aztán mehet bele a konyak, a piros arany, a sűrített paradicsom, a kapor és a tejszín. Sűrűre és finomra főzöm, sózom. Ha kész összeforgatom a közben al dentére főzött fusillival és a csíkokra vágott lazaccal. A lazac a forróságtól kicsit megsül, ennyi éppen elég. Tálaláskor borsot őrlök rá.

A többi kolis szokásos késlekedése most jótt tett a vacsinak, mert a póréhagymát és a szószt is sokáig hagytam a lassú tűzön, amíg mindenki el nem készült, ettől a póréhagyma szétfőtt és finom édes lett, a szósz meg sűrű. A tésztakönyv elején írják, hogy "Jó oka van annak, hogy egy bizonyos formájú tésztát mindig egy adott mártással kínálunk." A fusilli mély körbefutó barázdáiban felhalmozódik a finom rózsaszín tejszínes-konyakos szósz, a lazacdarabok pedig ráragadnak: tökéletes szósz-tészta párosítás.

Idő: háromnegyed óra
Pénz: a lazac, a tejszín és a konyak miatt elég sok

Blog Widget by LinkWithin

2 komment

Címkék: esemény lazac hal tejszín tészta vkf konyak közös fusilli

VKF 12. - banános kecsöpös halrudak

2008.01.26. 19:32 pite e

jéjé nézte ki a receptet egy receptkönyvből és nekünk mortiis-szel annyira megtetszett nekünk, hogy. telt múlt az idő és eljött a tökéletes pillanat, a nagy halvacsora.

az eredeti, receptkönyves módi valami komoly féle hal volt, de nekünk erre nem tellett gusztusból, így csak három alaszkai halrudacskát áldoztunk fel. kb egy kicsivel több ideig sült, mint ami a dobozra írva volt, így talán egy csöppet megbarnult legalább kettő közülük, de így is nagyon finomra sikerült nyilván. közben a banánt vágódeszkán felvagdostam szeletkékre és kikészítettem a kecsöpöt. az elrendezés egyedi.

hozzávalók:
  • halrudacskák (3 db)
  • 1 banán
  • kecsöp



idő: kb. 8 perc
pénz: ha nincs otthon a mélyhűtőben rúd, annak az árával kalkulálj. persze ez és a kecsöp egyetlen gasztro konyhából sem hiányozhat, így csak a banán árát kell kipengetni, ami 70 forint alatt mozog.

Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: banán hal gyors egyszerű kecsöp

VKF 12. - Bébipolipos rizottó

2008.01.26. 16:45 jj

Nevünkből adódóan készülhettünk volna akár egy teknőslevessel is, de azon kívül, hogy nehéz az állatot beszerezni, mindannyian szörnyűnek tartjuk a teknősökkel való bánásmódot megevésük előtt. Talán más is látta már a videót, amit nem fogok belinkelni. Ezért hát soha nem fogunk teknőslevest főzni.

A rizottóval nem én leszek a mezőny meglepetése, de én először készítettem, szóval nekem nagy dolog volt. Már két hete megvettem egy fél kiló bébipolipot, ami a mélyhűtőben várt a sorára. Konkrét ötletem nem volt rá, aztán a nyári, portugáliai polipos rizs fantasztikus emléke rizottóra hívott. Ezzel csak az volt a baj, hogy a közeli boltokban nem lehetett kapni megfelelő rizst, az Ázsia már bezárt, a közelebbi Culinaris szintén, én viszont nagyon eltökélt voltam. Elindultam a Ráday utcán, és minden étteremben megkérdeztem, miből készül a rizottójuk. A kép siralmas: a Jaffában például "sima gyorsrizsből", a Pink Cadillac-ben jázmin rizsből - és ezt olyan hangsúllyal mondta a pincérlány, hogy érezzem, ők milyen menők. A Soul Café volt az első hely, ahol rizottórizst mondott a pincérfiú, és én lecsaptam rá: ugyan hadd vegyek már tőlük fél kilót felárral. Beszaladt a konyhába, hogy megkérdezze a szakácsot. Közben csörgött a telefonom: smor fedőnevű főgourmand-unk rendelkezik egy kilóval az áhított anyagból. Hirtelen felindulásból ki is fordultam az étteremből, amit rögtön megbántam, és ezúton szeretnék elnézést kérni a rendes pincérsráctól, aki nyilván hülye picsának tartott a hűlt helyemet látva. A döntéshozás sosem volt az erősségem.

Hozzávalók 4-6 teknősnek:
fél kg bébipolip
fél kg rizottórizs
egy nagy hagyma
2 gerezd fokhagyma
2 dl fehérbor
olaj
só, bors
1,5 l alaplé

A polipokat hideg vízben áztattam, hogy felolvadjanak. Ezalatt elkészítettem a zöldségalaplevet kb 2 liter víz, egy fehérrépa, két répa, egy hagyma, egy fokhagyma, egy paradicsom és némi szárított zellerzöld főzögetésével. Mindet felvágtam nagy darabokra, hagymát például félbe, paradicsomot négybe. Friss zöldfűszerem nem volt, ezért találomra tettem bele szárítottakat, de még sosem csináltam alaplevet, ezért nem vagyok egy nagy expert ebben, mennyire volt szentségtörés. Meg persze só és egész bors. Ez rotyogott vagy egy óráig, amikor az apróra vágott hagymát és fokhagymát kis olajon megdinszteltem, erre rá a lábakra darabolt polip, rá két dl bor. Én ugyanazt a félédeset használtam, amit korkiborki a kagylós tésztához, de gondolom, szárazzal az igazi. Így hagytam főni vagy 20 percet, amikor belezuttyintottam a rizst. Amikor nagyjából elitta a bort, akkor felöntöttem egy merőkanálnyi alaplével. Elitta, megint felöntöttem. Ezt megintcsak kábé 20 percig játszottam, közben kevergettem folyamatosan, jó krémes lett. Kóstolgattam, hogy megfőtt-e már, aztán késznek nyilvánítottam. Be kell vallanom, még sosem ettem igazi rizottót, úgyhogy összehasonlítási alapom nem nagyon van, de ez egész jónak tűnt.

Idő: 1,5 óra
Pénz: 2-2500 forint

Blog Widget by LinkWithin

2 komment

Címkék: esemény polip hal rizs vkf közös

VKF 12. - Baconben sült pollack hal

2008.01.25. 16:26 mortiis

a nagy halvacsorára ezt vállaltuk be, mert elég egyszerű elkészíteni és nagyon finom (igaz ezt előre csak sejteni lehetett). kicsit sok idő, mert a halaknak pihenni kell a hűtőben egy órácskát, de megéri kivárni. az, hogy éppen pollackból készült el ez a csoda, teljesen véletlenül alakult így. szerintem bármi más (tengeri, filézett) hal megteszi, lehet próbálgatni. az egész dolog titka a "szósz"..




hozzávalók (5-6 teknősre):
1 kiló filézett tengeri hal
2-3 ek margarin
2 pohár tejföl
3 gerezd fokhagyma
bacon (halanként egy szelet)
mustár
pirosarany
bors
majoranna





























elkészítés:
a halakat besózzuk, félretesszük. a margarint felmelegítjük, hozzáadjuk a tejfölt és krémesre keverjük. közben adagoljuk az apróra vágott fokhagymát, kb három evőkanálnyi mustárt, kevés pirosaranyat és ízlés szerint a borsot és a majorannát. az elkészült szósszal vastagon bekenjük a halakat, majd betesszük őket a hűtőbe. kb egy óra múlva kezdhetünk tekerni: minden halnak jusson egy darab bacon. ezután már csak betesszük a halakat a margarinnal kikent tepsibe és kb fél óráig sütjük (220 fokon).
ez kb 2000 forintba kerül, még ha a köretet hozzászámoljuk, akkor is megéri. finom volt. nagyon. jó étvágyat!

Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: esemény hal mustár tejföl vkf bacon közös

VKF 12. - A Nagy Halvacsora

2008.01.25. 01:52 jj

A karácsonyi vacsihoz hasonló összejövetellel készültünk az első vkf-ünkre, a halasra.

A következő menüvel lakott jól kábé húsz teknős:
*Céklaleves
*Sült cékla joghurttal
*Tonhalkrémes szendvicsek
*Lazacos-konyakos fusilli
*Feketekagylós spaghetti
*Baconben sült pollack hal tepsis krumplival
*Bébipolipos rizottó
*Ketchupos-banános halrudacska (ez volt a poén-rész)
*Kanelbulle, avagy fahéjas csiga (nem az állat, hanem a sütemény)

Párhuzamosan ezzel zajlott Veronika búcsúvacsorája is, ahol felbukkant néhány sült békacomb, amiről szintén várjuk a beszámolót. Szombatig felkerül minden.
Összesen 12 szakács dolgozott az ügyön. Borajánlót nem tudok írni, mert összedobtuk, amink volt:
















Blog Widget by LinkWithin

6 komment

Címkék: esemény hal vkf közös

Amikor a köret körete a lényeg

2008.01.18. 23:02 jj

Sült makréla. Semmi különös. Héjában sült apró krumplik. Semmi különös. Viszont ha majonézes mangó chutney-ba mártogatod, rögtön új dimenziók nyílnak meg előtted. Nem is írnék erről többet.
Mellesleg ma lehúztam a vécén egy adag húslevest és vagy 30 deka földimogyorót meg a többi hozzávalót, földimogyorókrémlevest szerettem volna csinálni, de még ha sikerült is volna elérni a megfelelő állagot, akkor is borzalmas mellékízt okozott volna a borzalmas ízű pörkölt mogyoró. Pedig annyira vártam.

Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: krumpli hal mangó chutney

Uborkás-olajbogyós tonhalkrém

2008.01.15. 20:45 vo


Ez igazból egy nagyon-nagyon egyszerű tonhalkrém, amit különböző változatokban csak úgy saját magamnak is készítek, bár ha nincs közönsége(m), akkor nem ekkora mennyiségben készül és nem így néz ki.

A mintadarab a következők felhasználásával készült:

- 6 db 80g-os tonhalkonzerv (engem kicsit taszítanak a tonhal-reszelék típusú konzervek, de azért a rio mare és a calvo árszínvonala alatt is akad jobbfajta tonhal-törzs, szerintem)
- kábé 1 marék szeletelt fekete olivabogyó
- 1 zacskó sós-vizes uborka
- 1 kaliforniai paprika (díszítéshez, nyilván a negyede is elég, a maradékot viszont hamar betoljuk a készítés közben)
- 3 kis krumpli
- fél-1 dl tejföl
- 3-4 naaagy evőkanál mustár
- bors
- 1 kisebb fej vöröshagyma
- 1 szál sárgarépa
- pár evőkanál margarin

A krumplit héjában megfőztem. Az olajat leöntöttem a konzervekről, és a halat botmixer (de ha van egy aprítónk, még jobb) segítségével összeturmixoltam az olajbogyóval, 4-5 darab uborkával (kettő nagyobbat meghagytam a díszítésnek), a mustárral, két (pici) főtt krumplival, a tejföllel, a margarinnal és a hagyma felével, és megborsoztam egy kicsit. (Előtte megmikróztam a hagymát, mert attól állítólag egy kicsit veszít az erejéből.) Ha csak úgy karácsony nélkül csinálom magamnak, akkor nem feltétlenül használok fekete olajbogyót, de most a hal szeme miatt kellett, sőt a sós-vizes uborkát is lehet helyettesíteni kovászos uborkával, ecetes uborkával vagy csemege uborkával csak arra kell figyelni, hogy ha az összes alapanyag nagyon sós, akkor több tejfölt/margarint és krumplit kell hozzáadni. De a krumplit is el lehet hagyni, most is főleg puffer-elemnek került bele, nem az íze miatt. Tulajdonképpen ennyi is maga "recept", ezután egy alufóliával kibélelelt tepsin (a tálcák valahogy eltűntek a koliból) halacska alakban leraktam a tonhalat, a maradék uborkából csináltam pikkelyeket, egy fekete olajbogyóból pedig szeme is lett. Paradicsompaprikából lett a szája és az egyéb, hm, "díszítő" elemek. A csúnya alufólia eltakarása végett még felkarikáztam egy répát és még két főtt krumplit. Ennyi. Mások szerint is finom volt.

anyagiak:
hm, talán 1000-1200 pénz, de attól függően hogy mennyire burzsujkodunk a tonhalkonzervvel és az olivabogyóval, ki lehet hozni valamivel kevesebből, illetve sokkal-sokkal többől is, ez szerintem kábé 12 (nem túlságosan kiéhezett) teknősnek jó (abból kiindulva, hogy 1 tonhalkonzerv/2 fő), de ez persze attól is függ hogy mennyire szolidan kenjük meg vele kenyérkénket.


Blog Widget by LinkWithin

4 komment

Címkék: karácsony hal

Sonkahasú pisztráng

2008.01.10. 23:42 jj

A hal nálam ilyen szent dolog, minden héten próbálok venni frisset. Most csak pisztráng volt elfogadható áron és minőségben, úgyhogy befizettem kettőre (és fél kiló bébipolipra, de az ment a mélyhűtőbe vkf-ig). Ez a mostani expressz-vacsi volt, de annyira azért futotta, hogy lefényképezzem a kicsikét egy borssal a szeme helyén. (A másik szeme odaragadt a tepsihez, elég undorító cucc, bocsi.)
Gyönyörűen lejött viszont a bőre, a húsa pedig puhán omlott szét a szájban, nyamm.

2 teknősnek:

2 db 30 dekás pisztráng
vaj
sonka
só, bors

Tényleg nem vittem túlzásba, annyira siettem, hogy őszintén bevallom, megsózni is elfelejtettem, de utólag sózva se volt rossz. Csak a hasukba csúsztattam két szelet sonkát valamennyi vajjal, be a sütőbe, közben a pite megcsinálta a jégsalátát egy kis olívaolajjal és balzsamecettel. A képen a fekete dolog cékla - én a gasztrobloggerekkel ellentétben szeretem az ecetes céklát.

Idő: 20 perc
Pénz: 1000 forint

Blog Widget by LinkWithin

Szólj hozzá!

Címkék: pisztráng hal egyszerű

Szardínia - tonhalas, szárított paradicsomos tészta

2007.12.14. 17:28 jj

A mai ebéd szinte teljes mértékben Szardíniára emlékezett, ahol októberben jártunk. Van itt ez a gyönyörű színű tészta (7-8 különböző szín van benne, csupa természetes színezékkel), trecce dell'orto a fajtája. Nem hallottam még róla, így rákerestem a treccére képek között, és csak egy tésztásat találtam, az viszont látszólag ugyanez a gyártmány. Szóval lehet, hogy valami egyediről van szó (: Ehhez képest nem volt olyan drága, mint a kézi gyártású tészták Olaszországban, kábé a duplája volt egy normál zacskó tésztának. Szardíniáról hoztuk még a szárított paradicsomot (0,99 euró üvegje!) és a parmezánt, amit a tésztára tettünk, és csak a tonhal jött a Plus-ból. Másra nem is volt szükség, így ezt is fel lehet tenni az egyszerű kaják polcára.





2 teknősnek:

fél csomag tészta (250 g)
1 doboz aprított tonhal (180 g)
4 db szárított paradicsom
parmezán

Tésztát kifőzzük szokásos módon (aki nem tudja, hogy kell tésztát főzni, az ne olvasson gasztroblogot), kicsit al dentére (keményre) hagyjuk, de nem nagyon, mert én úgy nem szeretem (:
A halról lecsöpögtetjük az olajat, szintúgy a paradicsomról, de azt még fel is daraboljuk mondjuk 1 centis kockákra. Mindezt összekeverjük a tésztával, reszelünk rá parmezánt, aztán megesszük. Nagyszerű volt.

Idő: 20 perc
Pénz: nehéz megsaccolni az olasz cuccok miatt, de itthon beszerezve őket legalább 6-800 forint, a hozzávalók minősége szerint. Például szóljon az, aki tud szárított paradicsomot 250 forintért egy üveggel. Ilyen tésztát meg hát sose találunk 200 forintért, meg többért is nehezen.

Blog Widget by LinkWithin

2 komment

Címkék: olasz hal gyors tészta parmezán tonhal egyszerű szárított paradicsom

Tejszínes-pórés amúr

2007.12.08. 16:38 jj

Ez hamar kiderülne magától is, de most elmondom: nagy halrajongó vagyok. Igyekszem minden héten venni frisset a csarnokban, tengeres országokban pedig kötelező kör a halpiac, és onnan hazavinni valamit a szállásra megsütni. Legtöbbször a makréla mellett döntök, mert pofátlanul olcsó (külföldön), 2-3 euró kilója, és szerintem isteni a húsa, sőt még szálka sincs benne túl sok. Itthon 1400 forint egy kiló, ami vetekszik a marhafelsállal és a pulykamellel, de még így is ez a legolcsóbb tengeri hal frissen.
A héten valami újat szerettem volna kipróbálni, és esetleg édesvízit. Velük bátortalanabb voltam eddig, csak pisztrángot sütöttem egyszer. Otthonról egyébként nem sok halkultúrát szedhettem magamra, halászlén és rántott halon túl sosem jutottunk. Persze a legtöbb magyar családban hasonló a helyzet, legalábbis ha megnézzük a halfogyasztási adatokat...


A halastól kértem tehát tanácsot: valami olcsót, amit jó tejszínesen elkészíteni. Az amúrt javasolta, 1200/kg, filézve. Én még abban se voltam 100%-osan biztos, hogy édesvízi, de roppant jól nézett ki a húsa, úgyhogy vettem kb 80 dekát. Ennek a felét készítettem el aztán egy póréhagymás-tejszínes mártással, a köretnek szánt krumplipürét pedig egy kis beleturmixolt naranccsal próbáltam feldobni. A narancsot nem éreztem rajta, a krumpli viszont valami furcsa fajta lehetett, mert olyan fényesre sikerült, mint az ikeában - amiről eddig úgy gondoltam, csak porból lehet ilyen végeredmény. Ez azonban nem feltétlenül pozitívum, én lágyan, de jó "lisztesen" szeretem, persze nem liszt hozzáadására gondolok, hanem arra a finom szemcsésségre.

2 teknősnek:

40-50 dkg amúr filé
2 dl tejszín
1/2 póréhagyma
1 gerezd fokhagyma
1 ek liszt
fűszerek

A halat két egyforma szeletre vágtam, a bőrét rajta hagytam, de jól megmostam. Sóztam, borsoztam, bekentem fokhagymával. A tejszínt felraktam a tűzre, fűszereztem (ezúttal házi fűszerkeverékkel, sóval, borssal, pici fokhagymával, icipici curry-vel a színért), egy idő után beledobtam a karikára vágott pórét meg egy pici lisztet, amit nem szívesen használok, de nem tudtam mással sűríteni a szószt. A házi fűszerkeveréket azért nem részletezem, mert nem tudom, mi van benne, nagymamámtól kaptam, aki az otthoni piacon vette. Medvehagyma dominál, az biztos, csupa szárított zöldség egyébként, és fantasztikus illata van.
Közben olívaolajon mindkét oldalán pirosra sütöttem a halat - elég vastag szelet volt, úgyhogy kellett neki idő, hogy átsüljön teljesen.
Zsombor kérdése jogos: a hal szerintem király volt, a püré volt kicsit felejtős. A halas nem hazudott, valóban nincs sok szálka az amúrban, és azokat is nagyon könnyű megtalálni és kiszedni, mert vastagok és nagyok. Az is pluszpont, hogy nem olyan zsíros, mint amilyennek hinné az ember.

Idő: 40 perc
Pénz: 800 forint

Blog Widget by LinkWithin

1 komment

Címkék: hal tejszín póréhagyma amúr

Meglepetéscsomag

2007.12.07. 16:31 jj

Mostanában rákattantam a levelestésztára. Az a nagyszerű benne, hogy bármivel lehet kombinálni. Kis háromszögcsomagokat szoktam belőle hajtani, a belsejét meg megtöltöm azzal, amit találok. Szóval ennek is a sokoldalúság az erénye (:

2 nagyon éhes teknősnek bőven elég egy adag.

Hozzávalók:
1 csomag levelestészta minden adaghoz (450 g, Plus)
vaj

Tonhalas csomag

1 tonhalkonzerv (185 g, Plus)
1/2 kukoricakonzerv
1 lilahagyma
pár szem olívabogyó

Gombás, paradicsomos, camembert-es csomag

1/2 üveg szeletelt gomba
1 nagy paradicsom
pár szem olívabogyó
1/2 guriga camembert

Mangós-camembert-es csomag

mangó chutney
1/2 guriga camembert


Az első kettő esetében a camambert kivételével összekeverjük az összedarabolt hozzávalókat. A felengedett tésztából négyzeteket vágunk (a Plus-os fajtánál egy lapból kettő jön ki), két találkozó szélét megkenjük vajjal. A közepére teszünk egy kanálnyi cuccot, camembert-esnél még egy szelet sajtot. Összehajtjuk a tésztát háromszögbe, és itt jön a trükkös rész: összeragasztani a tésztát, hogy ne jöjjön szét sütés közben. Nekem a képen láthatók szétjöttek, de múltkor a tonhalas meg nem. A vaj van ebben a segítségünkre, illetve egy villa, amivel lenyomogatjuk végig a széleket. A tetejét még meg szoktam kenni olívaolajjal vagy vajjal, be a sütőbe, 10 perc alatt megsül szép aranybarnára.
Az édes változatnál a mangó chutney-val megkenjük a négyzetet, rá egy szelet camembert, és így hajtjuk össze.
12 csomagot kapunk.

Gyakorlatilag tényleg bármit bele lehet pakolni, ezek a legutóbbi kísérletek. A paradicsomos volt a legkevésbé izgalmas ízű, de ezt valószínűleg a borzalmas minőségű paradicsomnak köszönhetjük.

Idő: 30 perc
Pénz: 400-600 Ft/12 "csomag"

Blog Widget by LinkWithin

1 komment

Címkék: hal gomba tonhal levelestészta camembert mangó chutney