Teknősleves

Gondban voltam, mit is emeljek ki a címben, mert ez egy tökéletes, névnélküli tészta lett, de a két fenti összetevő valóban fontos eleme, és mindjárt kiderül, mi a többi. Roppant egyszerű, gyors és finom dolog közvetkezik. Rigatoni helyett jó lehet még bármilyen nagyalakú tészta, pl nagyobb kagyló vagy tortiglioni. Ezektől olyan jó csúszós-nyelős-harapós lesz a dolog, amit imádok.

Hozzávalók 3 teknősnek: 

200 g rigatoni tészta
1 konzervparadicsom
1 dl tejszín
1 csokor bazsalikom
1 cukkini
1 póréhagyma
1 hagyma
2 csomag bivalymozzarella
olívaolaj
só, bors

Kezdjük azzal, hogy a sütőt előmelegítjük rendesen.
A hagymát apróra daraboltuk, majd kis olívaolajon megpároltuk-pirítottuk, ki tudja már. A cukkinit és a pórét vékony szeletkékre vágtuk, rá a hagymára, só, bors, puhuljanak. Ha már egész puhák, a póré akár kicsit krémes, mehet rá a parikonzerv - ha egészben van, szétnyomkodjuk fakanállal. Nem tudom, mikor is kéne beletenni a bazsalikomot, de én valahol itt dobtam bele nagyvonalúan összedarabolva, néhány levél félretéve a csinos fotóhoz. Utánfűszerezés, akár egy kis cukor, még ha ezt szentségtörésnek is tartják. Közben már remélhetőleg fő a tésza, a szószhoz pedig még hozzányomom a tejszínt.

Ez a rész tehát úgy 10-15 percet vesz igénybe mindössze, ekkor a leszűrt tésztát beleborítjuk egy nem túl nagy tepsibe, rá a szósz, szépen bele fog folyni. A tetejére szeletekben a bivalymozzarellát (a csarnokban 250 volt egy zacsi), mehet a sütőbe. Amikor már szimpatikusan megpirult vagy megolvadt a sajt, lehet enni. Szerintem ez volt életem eddigi legfinomabb tésztaétele.

Idő: félóra
Pénz: minimum 1000 ft ):

Hamarosan kijevi gasztrobeszámoló itt, a teknősön! (:
 

 Mi sem melengeti fel jobban a szívet egy hideg, esős napon, mint egy elképesztően pink színű céklaleves...

Hozzávalók (4 teknős részére):

2 közepes méretű nyers cékla (itt kicsi gumókat lehet kapni, abból lehet 3-4, otthon vagy egy nagy gumó, vagy kettő közepes)
1 közepes méretű burgonya
1,2 l víz
2 húsleveskocka
3 ek olíva- vagy sima napraforgóolaj
1 közepes fej hagyma
só, bors, citromlé, cukor
2 dl joghurt
rozmaring vagy bazsalikom

Elkészítése:

A céklát megpucoltam és apró kockákra felvágtam. A felaprított hagymán és olajon megpároltam a céklát kb 10 percig. Aztán felöntöttemm a vízzel, beletettem a leveskockákat és a megpucolt, kockákra vágott burgonyát. Addig főztem, amíg a krumpli meg nem puhult. Mikor kész lett, levettem a tűzről, kivettem egy kis levet és összekevertem a 2dl joghurttal (erre azért volt szükség, hogy a joghurt ne csomósodjon össze a levesben). Aztán visszaöntöttem a joghurtos-leveses levet és botmixerrel pürésítettem az egészet. Sót, borsot és egy fél citromlevet adtam hozzá. Végül friss rozmaringgal és bazsalikommal fűszereztem. 
 

Az eredeti receptért köszönet a Chili & Vaniliának!

Ez lett a marokkói cucc körete. Másnap készült egy második adag, amihez már narancs és mandula nem volt, viszont földimogyoró és aszalt szilva igen, és ez utóbbi rendkívül feldobta. Azért most az eredetit írom le először, bár talán tényleg jobb a szilvás változat.

Hozzávalók:

bulgur (1-2 bögre)
2 narancs
100 g szeletelt mandula
1 ek olívaolaj
só, bors

Nem tudok pontos mennyiséget a bulgurra, de nem is kell. A mandulát a sütőben megpirítjuk. Egy fazékban a bulgurt összekeverjük az olajjal és sóval-borssal, majd felöntjük forrásban lévő vízzel. Kábé annyi ml vízzel, mint ahány gramm a búzatöret. Illetve annyi bögre vízzel, ahány bögre búzatöret. Kicsit összekeverem villával, majd befedem, és hagyom is így, néha keverek rajta egyet. Nem kell a tűzön lennie! 10-20 perc alatt megpuhul, és elvileg elissza a vizet. Ha még nagyon kemény, és már nincs víz alatta, akkor öntök hozzá még forró vizet. Na, ha kész, akkor a két narancs kifacsart levét ráöntöm, mehet a húsa is vele nyugodtan. Belekeverem a mandulát és ennyi. Most jó hosszan írtam le a bengák kedvéért, de tényleg ez a legegyszerűbb köret, ami létezik, csak forróvíz rá és kész. Mint egy Knorr leves. (blöe)

Az alternatív változatnál ugyanígy készítem a bulgurt, csak mogyorót pirítok serpenyőben, és negyedelt aszalt szilvát keverek még hozzá. Ha van, menta is jöhet. Fincsimi.

Idő: 20 perc
Pénz: 400 forint

A kolis karácsonyra készítettem ezt a yummi vega fogást, és ezzel fel is avattam a Cornucopia szakácskönyvemet. Amcsi vendégeim már főztek belőle egy levest, de nekem ez volt az első. Nagyon meg vagyok vele elégedve, és mások is, azt hiszem (: Na és abban is az első, hogy tulajdonképpen először főztem ilyen "keleti" fűszerekkel; az újévi fogadalmam az lesz, hogy kitörök a szokásos fűszerekből, kísérletezek és megismerek, mert ebben bizony elég béna vagyok.

Persze itt-ott változtattam, pl tök helyett édesburgonyát írt a recept, volt benne zöldbab, de krumpli az nem, és bénáztam is egy csomót, mert azt hittem, hogy elnéztem a fűszerek mennyiségét, ezért kivettem egy adag szószt, eltettem másnapra, na mindegy, azért jó lett. Tényleg nagyon ajánlom, és bátran változtass rajta. A köret meg narancsos-mandulás bulgur, erről inkább egy külön bejegyzést.

Hozzávalók 5-10 (?) teknősnek:

2 konzerv kockázott paradicsom
1 hagyma
1 répa
2 cukkini
1 kg parázstök
3-4 szem krumpli
2 sárga kaliforniai paprika
10-20 aszalt barack, szilva
2 konzerv csicseriborsó
egy csokor menta
2 ek őrölt kömény
1 ek őrölt koriander
fél tk cayenne bors
1 tk sumac
5 kardamom összetörve
2-3 rúd fahéj
1 ek kurkuma
egy csokor petrezselyem
olaj
só, bors

A paradicsomot botmixerrel simára dolgozzuk. A hagymát és a répát apróra felkockázzuk, a cukkinit hosszában félbe vágjuk, majd fél centis szeletekre. A tökkel megszenvedünk, de nem baj, falatnyi kockákra vágjuk. A parázstök azért jobb, mint a sütő, mert nem fog szétfőni, megmarad kockákban. Tudod, ilyen halványzöld kívül, és gesztenyeízű, ha megsütöd. A krumplit is ekkorára vágjuk, a paprikát meg felkockázzuk, nem kell apróra. Az aszalt gyümölcsöket is elnegyedeljük - egyébként lehet csak az egyiket vagy másikat is használni. Ha elég szorgosak vagyunk, még a mentát is felaprózhatjuk, bár még csak később kell.

A száraz fűszereket (kömény, koriander, sumac, kurkuma, fahéj, cayenne bors, kardamom - 7!) bő olajon 3-5 percig pirítom egy nagy lábosban. Nagyon erős szaga lesz, ne szagolj bele közvetlenül, mert fulladásos roham garantált! Tudom, mit beszélek... Kevergetni viszont folyamatosan kell, le ne égjen. Ezután hozzáadom a hagymát és a répát, és további 5 percig pirítom.

Kicsit nyugalmasabb vizekre érünk, amikor ezzel megvagyunk, ugyanis hozzáöntjük a paradicsomot és 3 deci hideg vizet, sózzuk, borsozzuk, és innentől nem kell aggódni a legéégés miatt. Várjuk, amíg bugyogni nem kezd. Alacsony lángon, fedővel 15 percig rotyogtatjuk, amíg a répa el nem kezd puhulni.

Amíg ez be nem következik, van időnk egy kis forró, sós vízben blansírozni a cukkinit. Gondolom én, hogy blansírozni, angolul blanch. Tehát forró sós vízben tartom 2-3 percig, utána pedig hideg vízzel leöblítem, lecsöpögtetem, félrerakom.

Na, most már eleget rotyogott a paradicsom, beleteszem hát a paprikát, a tököt, a krumplit, az aszalékokat. További 15-20 percig lefedve főzögetem. Amikor ez eltelt, beledobom végre a csicserit, a cukkinit és a mentát. Utánízesítem, ha kell, összerottyantom még pár perc alatt, tálaláskor apróra vágott petrezselymet szórhatok rá.

Folyt köv a körettel.

Idő: 1 óra
Pénz: ha a fűszerek már megvannak, akkor talán 1500 forint

Update: a lényeget lehagytam a receptből, a Párizsból hozott Chardonnay-s mustár.

A gersli árpagyöngyöt jelent, és Dániában szerettem meg, csak akkor még nem tudtam, mi az. Szerintem a rizsnél sokkal jobb, olyan harapós. Semmi extra nincs ebben a kajában, de szeretem az ilyen egyszerű dolgokat.

Hozzávalók 2 teknősnek:

2-3 szem krumpli
fél szál póréhagyma
40 dkg gomba
egy marék gersli
olívaolaj, só, bors
fehérboros, magos mustár

Egy nagy marék árpagyöngyöt sós vízben felteszek főzni. A krumplival ugyanezt teszem, meghámozva, kockára vágva. A pórét és a gombát feldarabolva olajon, sóval, borssal és egy nagy evőkanál mustárral megdinsztelem, mondjuk egy wokban. Lehetőleg a póré zöld részéből is vágok, hogy ne legyen olyan fakó az egész. Amikor a gomba leve elpárolgott, hozzáöntöm a krumplit és még egy percig átforgatom az egészet. Aztán ennyi, leszűröm a gerslit és kész. A mustártól kicsit csípős lesz, fincsi.
 

Idő: félóra
Pénz: 3-400 forint

Az előző tökös tészta inspirálójaként már megemlítettem a Cornucopiát, de most egy külön posztot szeretnék neki szentelni.

Elizabeth barátnőmmel a farmon éltünk együtt egy hónapig, így tudtam, hogy megbízhatok az ízlésében. Rá is kattantam rögtön a vega-organik étteremre, amit ajánlott, és szerencsére pitének se volt ellenére a 13 eurós menü hallatán sem. Dublinban ez egyébként nem drága, csak mi még mindig Magyarországon kerestük meg a pénzünket. Írországban 8 euró valamennyi a minimálbér óránként. Nálunk talán 350 forint?

Szóval a Cornucopia. Még akkor nyitottak a Wicklow streeten, ami a legtrendibb Grafton streetről nyílik, amikor utóbbin még egy mezei pék is meg tudta fizetni a bérleti díjat. 1986-ban. Wholefood shopból fokozatosan alakult ki az étterem. Kifőzde típusú, tálcával kéred a pultnál, de a választék nem éppen kifőzdére jellemző. Van napi két leves, 10 saláta és talán 8 főétel. A főételhez automatikusan jár két adag saláta, így lesz egy hatalmas tányér ételünk 12-13 euróért. Ízelítő a menüből a honlapjukról (nem fordítanám le):

• Moroccan chickpea tagine served with a lemon and coriander couscous
• Polenta bake layered with roast Mediterranean vegetables topped with basil pesto
• Butternut squash and two cheese cannelloni cooked in a sage cream
• Quiche of the day: mushroom, leek and smoked cheese/Blue cheese, walnut and spinach
• Broccoli, lentil and sweet potato sambar (Sri Lankan curry) served with organic brown rice
• Roasted polenta topped with roast pumpkin, fennel and sweet peppers and an almond pesto
• Winter vegetable & green lentil pie with a smoked cheese & spring onion mash
• Roasted Mediterranean vegetable, goats cheese & tomato fondue tart

  

Pite az előző posztban leutánzott tésztát kérte (csak épp isteni finom volt) fokhagymás krumplisalátával és görög salátával. Én spanyol csicseriakármit barna rizzsel, salátának egy cikóriás körtesalátát és egy szicíliai krumplisalátát.

A hangulat nagyon közvetlen volt, a dolgozók pedig láthatóan odavannak a helyért. Én is tudnék lelkesedni érte, szó se róla. Mikor ilyeneket eszek, érzem, hogy minden falattal egészségesebb leszek, és közben iszonyú finom. A farmon is ezt imádtam... A bio jelzőt pedig már nem is merem használni, mert Magyarországon valami ezoterikus hókuszpókuszt képzelnek mögé, az angol organic meg wholefood viszont nagyon tetszik... Szóval kéne nekünk egy ilyen organikus egészétel étterem (:

Ja, és reggelizni is lehet náluk, az is nagyon gusztának tűnik, és nagyszerű desszerteket is csinálnak, de ezeket nem próbáltuk. Megvettem viszont a most megjelent gyönyörű szakácskönyvüket, amiről a következő posztban fogok írni lelkesen.

Na ha megint menőzni akarnék, mondhatnám azt, hogy sütőtökös tortiglioni karamellizált hagymával, olívabogyóval, ropogós sülthagymával és tökmaggal. Na de.

Hasonló tésztát két napja ettünk pitével a dublini Cornucopiában, amiről egy következő bejegyzésben még ódákat fogok zengeni - róluk és a szakácskönyvükről. Sajnos ez a recept nem volt benne a könyvben, így csak a fő hozzávalókat tudtam belőni, de még ha el is találtam volna mindent benne, akkor se olyan ez a mi kanadai sütőtökünk, mint ami az íreknél van - tobzódnak a vajdiótökben (?), talán ez is az volt. És ami nálam tortiglioni, az náluk rigatoni, de a különbség mibenlétére csak akkor jöttem rá, amikor rákerestem a neten. Pszt.

Hozzávalók 5 teknősnek:

300 g tortiglioni vagy rigatoni (Barilla nekem)
1 kis sütőtök (vajdiótök, ha találtok)
3 lilahagyma
tejszín (elhagyható)
20 szem zöld olívabogyó
ropogós sült hagyma (pl. Ikeából)
tökmag
vaj
só, bors, random fűszer (nálam majoranna)

A sütőtök feldarabolása a legdurvább feladat az egészben, meghámozni, fél centi vékony kockákra vágni - sajnos az én tökömből nem lehetett szép, egészben maradó kockákat párolni, egy massza lett az egész, de ti csak próbálkozzatok. Szóval ezt vajon pároltam egy kis sóval és borssal, kicsit túl sokáig is. Az a lényeg, hogy puha legyen. Meglocsoltam egy kis tejszínnel, hogy lágyabb legyen, de ez nem kötelező. Tettem bele egy kis majorannát is, mert még mindig nem értek a fűszerezéshez. Nyilván óriási lehetőségek rejlenek a kombinációban.
A hagymát vékony csíkokra vágta Dávid, majd ezt is vajon karamellizáltam (gy. k. addig sütöttem/pároltam, amíg már egész barnás és szottyadt nem lett). Pont ekkor kínált meg Máté a sárgaborsódhaalból, ezért kicsit le is égett. (A kommunások mellettünk indiai vacsit tartottak.)
A tökmagot szárazon megpirítottam volna, ha már nem eleve pirítottat vettem volna. Megfőztem a tésztát, majd rá a tök és a hagyma, aztán mindenki a saját ízlése szerint szórt rá a feldarabolt olívabogyóból, a ropogós hagymából és a tökmagból. Az olíva különösen kellett bele, hogy a tök és a hagyma édességét ellensúlyozza. A többi meg jó harapóssá tette.
Szerintem nem lett rossz, de az eredeti fényévekkel finomabb volt, és el tudom képzelni, hogy nem mindenkinek jön be az ízvilág.

Idő: 1 óra (hülye tök)
Pénz: 500 ft

Lehetett volna a cím valami fellengzős, menőnek tűnő de tucatétterem étlapjának stílusában: grillezett padlizsánszeletek juhtúrós, paradicsomos mártásban, de nem hiszem, hogy ez a mi blogunkra való. Ettől még borzasztóan jó kombináció ez a három. És látjátok a napraforgócsokrot mellette? Na az meg aztán a legjobb. Gyorsan meg kell írnom, egy-két hete készült, de már alig emlékszem, miből. Ezt be is tudom bizonyítani: már megírtam a receptet cukkinivel, mikor rájöttem, hogy jéé, ezt padlizsánból csináltam. Mindenesetre cukkinivel talán még több embernek bejönne, a padlizsán elég megosztó a környezetemben.

Hozzávalók 2 teknősnek:

1 közepes padlizsán
15 dkg juhtúró
2-3 paradicsom
1-2 szem szárított paradicsom
1 fej (lila)hagyma
1-2 gerezd fokhagyma
só, bors, olívaolaj, zöldfűszer

A padlizsánt vékony szeletekre vágtam, sóval, borssal megszórtam, és kevés olajon (amit minden adagnál pótoltam, mert szívja be rendesen) próbáltam valami olyat csinálni, mintha grillezném. Közben a hagymát is vékony szeletekre vágtam, megfuttattam olajon, utána bele a paradicsom feldarabolva, fűszereztem, fokhagymát reszeltem. A szárított paradicsom is mehet bele ilyenkor, a juhtúró viszont csak a legvégén, mikor már akár a tűzről is levettük a mártást, épp csak hogy a megmaradó hőtől "elolvadjon" és elkeveredjen - így lesz lágy, krémes. A padlizsánt egy tányérra szedtem, majd a mártással leöntöttem.

Tipp: a csarnokban az olcsó sajtosnál nagyon jó juhtúró van 1300 forint/kg áron.
Idő: 20-30 perc
Pénz: 400 forint

Összetörés előtt szebb, utána viszont finomabb. Banánt igazából csak azért vettem, hogy megpuhítsa az avokádót (-;

Hozzávalók 2 teknősnek:

1 puha avokádó
1 érett banán
1 kis alma
1 ek pirított szezámmag
2 ek méz

Az avokádót és a banánt megpucoljuk, maradhat nagyobb darabokban. Az almát nem kell megpucolni, viszont viszonylag apró darabkákra érdemes vágni. Megszórjuk szezámmaggal és meglocsoljuk mézzel, majd villával összetörjük pempősre. Nagyon-nagyon jó édesség.

Idő: 5 perc
Pénz: 200 forint (ha akciós az avokádó (-; )

Gyorsan abból, ami van itthon. Nagyon finom lett, nem is ragozom tovább. A kép már megint ronda, de könyörgöm, kollégisták vagyunk (-;

Hozzávalók 3 teknősnek:

30 dkg penne
1 kis cukkini
1 szál új lilahagyma
4 db olajos szárított paradicsom
15 dkg krémes juhtúró
fokhagyma
olívaolaj
só, bors, zöldfűszer

Amíg a penne megfő, pont el lehet készíteni a rávalót. A cukkinit hosszában negyedelni kell, majd vékony szeletekre vágni. Rádobtam egy kis olajra a serpenyőben, só, bors, fokhagyma, esetleg zöldfűszer. A hagymát, paradicsomot apróra vágtam, és pár perccel a vége előtt adtam a cukkinihez. Már el is zártam a főzőlapot, amikor a juhtúrót is belekevertem, és ebbe az egészbe forgattam a leszűrt tésztát. Krémes, ízes, gyors.

Idő: 15 perc
Pénz: 500 forint

Na, csak idejutok végre.
Váltottunk nagyjából negyven e-mailt. Kiosztottak a többiek sokszáz szórólapot. Eljött a nagy nap, persze hívtuk egymást Vernyákkal, ti is késtek, mi is késünk. A Bosnyákról. Aztán mégis odaértünk, és elkezdtünk zöldséget venni. Például tíz kiló krumplit. Aztán rájöttünk, hogy rendes emberek vannak itt, és elkezdtük a dumát, hogy "hajléktalanoknak főzünk, ételosztás, ha lenne valami kidobandó zöldség-gyümölcs..." És persze többször adtak nem kidobandót, nagyon édes nénik és bácsik voltak. Utána kinyitottuk a csak-zöldségnek kukát, és találtunk benne pár kiló nyomott barackot, meg hatalmas csokor petrezselymet. Tanulság: legközelebb először kinyitjuk a kukát, aztán megkérdezzük az eladókat, aztán megvesszük, ami még hiányzik. Az eredményt alig bírtuk hazavinni.

Megvizsgálva, mink van, két étel mellett döntöttünk: krumplis lecsó és zöldségleves. Sajnos ez pont ilyen sorrendben készült el, de azért annyira nem volt gáz. Tök sokan pucoltunk, iszonyat sok volt a zöldség. Hatra hirdettük meg, és majdnem sikerült is hatra leérni a lecsóval. A Borárosra. Ancsi szerzett műanyag asztalt, valahonnan kaptunk evőeszközöket, és a hajléktalanok jöttek. Tök jó érzés volt. Páran még visszamentünk a zöldséglevesért. Egész vicces egy hatalmas bödön étellel végiggurulni a Ráday utcán trendi kiállításmegnyitón ingyen bort iszogató sznobok előtt.

Kábé 3000 forintot kellett összedobnunk nyolcunknak, és ennek a fele a kenyérre ment, szóval legközelebb le kéne pacsizni valami pékkel. És inkább szombatra szervezünk, amikor a piacokon sok a maradék. Dávid szerint kéthetente is akár.
Meglepő dolgok: a várthoz képest alig hallottam olyat, hogy "azér egy jó kis körömpörkölt jobb lenne". A legnagyobb paraszt egy aktivista volt, aki nem csinált semmit, de enni és pofázni tudott. Nem is értem, miért jött. Aztán voltak még olyan arcok, akik nem igazán szorultak rá az ingyen kajára. Ezek közt akadt olyan, aki tök jófej volt, és nagyon érdekelte az esemény. És akadt másmilyen is, de nem veszem el a további kedvünket. A többség azért nagyon jófej, a maga módján legalább. Minimum 30-40 ember lakott jól.

Mikor már minden elfogyott, mi meg pakolásztunk, azért odajött két rendőr (és innentől Dávid blogját idézem):
- Meddig tart ez még, uraim?
- Most pakolunk. (Amit nem vettek észre???)
- És ők is magukhoz tartoznak? (Mutat három hajléktalan srácra.)
- Igen
- Akkor ők is indulnak, ugye? Szuper.

Olvasgatva az eddig beérkezett nevezéseket igazán megfordult a fejemben, hogy egyáltalán vkf-re tegyem-e ki a következőt, de legyen így na. Őszintén megvallva nem is erre készült direkt, egyszerűen csak sok salátát eszünk itt a farmon. Egyáltalán nevezhetjük-e ezt salátának? És vajon kreatívabb lettem volna, ha itt is 35 fok lenne, és nem 18? Meg ha nem 20 emberre kellene egyszerre főzni? És ha nem csak a meglévő készletből gazdálkodhatnék? Valószínűleg nem, de kifogásnak egész jók.

Hozzávalók X teknősre:

répa
gyömbér
méz
olaj
só, bors

Aprólyukún lereszeljük a répát (ajánlom a tekerős reszelőt, pláne ha húszfőnyi répáról van szó). Egy alkalmas edénybe egy kevés olajat öntünk, rá a sok répa, mindezt persze tűz fölött. Rá friss gyömbér reszelve, pár kanál méz, só, bors. Mennyiséget nem írok semmiből, mert teljesen ízlésfüggő. Kóstolgatni kell. A sótól pedig nem szabad félni. Kell kevergetni eleget, hogy mindenhova jusson mindenből, melegből is. El is tart egy darabig, amíg párolni kell. Vagy mit is. Most gyakorlatilag más salátákkal körítették egymást, az ebéd ilyen egyszerű szokott lenni.

Ismét a farmon vagyok másfél hete. Múlt pénteken Henry cheespie-t sütött, a veganra viszont már nem maradt ereje, ezért nekem kellett kitalálni valamit. Protein ugye mindig kell bele. Szóval vissza a farmra, vissza a tofuhoz.

Hozzávalók 4 teknősnek:

1 hagyma
600 g tofu (elég puha, darabos változat volt)
2 közepes cukkini
szójaszósz
só, bors

A hagymát apróra és megpároltam olajon. A tofut feldaraboltam nagyjából hosszúkás csíkokra, de annyira laza szerkezetű volt, hogy többnyire azonnal széttört, morzsálódott. Nem baj. Leöntöttem szójaszósszal, egy kis bors még rá. A cukkinit egész vékonyan felszeltem. Mindent összeborítottam egy nagy serpenyőben, még egy kis só, ha nem nagyon sós eleve a szójaszósztól, és talán 15-20 percig hagytam, amíg a cukkini meg nem puhult.

Idő: félóra
Pénz: tofufüggő

Márványsajtos-mangós-diós gnocchi ez igazából. Az alapot szégyenszemre készen vettem, de amúgy sincs elég keményítő most ezekben a krumplikban, ugye.

Hozzávalók 2 teknősnek:
500 g gnocchi
150 g márványsajt
2 dl tejszín
1 mangó
50 g dió

Amíg a víz felforr, a tejszínt és a sajtot főzögetjük, amíg el nem olvad az utóbbi, és be nem sűrűsödik a szósz. A gnocchit forrásban lévő sós vízben pár percig főzzük. A mangót 2-3 centis darabokra szeljük, a diót kicsit összetörjük, mindent ráöntünk a megfőtt cuccra. Nyamm.

Amúgy nagyon könnyen lehet látni, hogy mit főzök otthon, és mit a koliban: míg otthon a kerti zöld fű vagy a konyhai színes terítő a háttér, addig a koliban vagy a csupasz, fehér asztal, vagy a kilátás az ablakból, mint most is.

Idő: 15 perc
Pénz: minimum 1000 forint

Ismét a koliban töltöttem egy hetet, és egy könnyed (muhaha) tortillát dobtunk össze valamikor nagyon későn este. A tortilla egyszerűnek tűnő étel, pedig nem az. És semmiképpen sem gyors.

Hozzávalók 4 nem túl éhes teknősnek:
1 kg krumpli
10 tojás
1 hagyma
olaj

A krumplit meghámozva kicsi, vékony szeletkékre kell vágni. Mondjuk mint egy nagy babszem. A hagymát felvagdossuk, nem kell nagyon apróra. Aztán serpenyő és annyi olaj, hogy ellepje. Ha milliomosok lennénk, és nem egyetemisták, akkor mi is olívaolajat használnánk, mint a spanyolok. Puhára kell sütni, a ropogóshoz úgyse lesz türelmünk. Közben ugye felvertük a tojást unaloműzésként, tettünk bele sót, miegymást. Én most friss majorannát is.
Na itt jön a baszakodós rész: a krumplit kiszedjük, kiöntjük alóla az olajat (trükkösek egyszerűen csak leöntik róla az olajat), visszatesszük a krumplit, ráöntjük a tojást. Innentől kezdve pedig szurkolni, hogy a teteje is nagyjából megszilárduljon (teljesen nem fog), és az alja se égjen le. Kavargatni nem szabad. Ha már csak alig folyik, fogunk egy nagy tányért, ráborítjuk a tortillát, és megfordítva tesszük vissza a serpenyőbe. Ezt a részt mindig pitére hagyom, roppant hálátlan feladat, de ő élvezi. Az aljának már nem kell nagyon sok idő, és aztán csak ki kell tottyantani, négyfelé vágni.
Úgy finom, ha elég sós. A variációk száma végtelen. Egyik legszebb salamancai emlékeim közé tartozik a sonkás tortilla, sajtkrémmel bevonva. A kávézó nevére sajnos nem emlékszem, de egy köpésre van a Colegio de España nyelviskolától, úgyhogy minden délben oda jártunk. 1,40 volt egy tapas plusz egy kávé vagy tea, ami elég baráti.

Pénz: 400 forint
Idő: pfff... egy óra?