Ezt igencsak kevés dologra mondanám, mivel levesek terén magas a mércém, de évek óta nem ettem ennyire király levest. A helyszín az immár hivatalosan is menőnek számító Kazinczy utca Kis Parázs nevű thai étterme. A Parázs Presszó kisebbik éttermében a curry-k és tészták mellett tízféle leves kapható, amelyből a Tom Yum Koong-ot (A2) és a Tom Ka Kai-t (A3) kóstoltuk. Az előbbi egy csípős citromos rákleves, amiben a csípós, a savanykás, a galanga és a koriander íze hihetetlen összhangban van, míg az utóbbiban a kókusztejes csirkelevesben a hasonló ízvilág még a kókusztej krémes és tipikus ízével is kiegészül. Egyszerűen nem tudtuk eldönteni, hogy melyik leves a nagyobb királyság, egy biztos, abszolút profizmussal vannak összerakva az egyes ízek mennyiségei (nem hiába, a konyhában egy thai férfi és nő dobálta a tésztákat). Habár a helyen már korábban is ettem, a wok nem volt annyira meggyőző, így kicsit megkésve fedeztem fel micsoda kincsek rejlenek ezen a helyen...
Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki. Ezt ugye tudjuk. Mit adott ezen kívül Lengyelország az egyetemes kultúrának? Oké, Kopernikuszt. Meg a disco polot. Adam Małysz bajszát. A veszett kutyát. A Solarist. Na jó, de ezeken kívül mit adott? A zupa ogórkowát, azaz a savanyúuborkás (zöldég)levest. Maga a termék olyan, a nyugalom megzavarására alkalmas dolgokat tartalmaz, mint a kapor vagy a darált savanyúuborka, az érzékenyebb olvasók most klikkeljenek a jobb felső sarokban a kis x-re. Én szóltam. Amúgy könnyen elkészül, hatásos korhelyleves-pótló és a fagyasztást is jól tűri, így simán főzhetünk belőle nagyobb adagokat is. (A türelmetlenek a bejegyzés végén találják a formális hozzávalólistát.)
A zupa ogórkowa alapja egy egyszerű zöldségleves (van húsos változat is, ez most nem az, abba csirkealkatrészek kerülnek). Ehhez kevés hagymát, sárgarépát, petrezselymet, zellert felvágunk. Ha igazán autentikusnak szeretnénk látszani, akkor a répákat, gyökereket meg a zellert gyufaméretű darabkákra aprítjuk, így csinálják a lengyelek is. Állítólag.
zöldségek főzés előtt
Ezeket feltesszük főni sóval, babérlevéllel, borssal, petrezselyemzölddel, pár szál kaporral. Közben feldaraboljuk a krumplit, amit akkor adunk hozzá, amikor a többiek már félpuhára főttek. Egy másik változatban a krumpli helyett rizs szerepel, olyankor a rizst külön főzzük meg, és tálalás előtt rakjunk egy adagot a tányérba, majd arra merjük rá a kész levest.
uborkák darálás előtt
Ekkor végre figyelmünket az uborka felé fordíthatjuk. Az egész leves lelke ugyanis az uborka (persze egy uborkalevesnél ez annyira nem meglepő). A legjobb a lengyel házi savanyú uborka, de használhatjuk a konzerv daráltat is, ha találunk ilyet valahol boltban. A lengyel savanyú uborka leginkább a kovászos ubira emlékeztet, ugyanúgy ecet nélkül savanyítják sós lében (az érdeklődők kedvéért: itt egy Lactobacillus a tettes), az ízesítéshez pedig kaprot, fokhagymát, tormát, mustármagot tehetnek még az befőttesüvegbe.
darált uborka öntés közben
Nos, ezt az uborkát felkockázzuk, majd a levével együtt botmixerrel ledaráljuk (hagyományosan le is reszelhetjük, de ez elég dzsuvásnak tűnik). A kapott zöldes masszát kevés olajjal kicsit összefőzzük, és mivel a másik lábosban eddigre pont megfőttek a zöldségek, bele is öntjük a trutyit a levesbe. Az eddig szép levesünk opálos lesz, a hatás kedvéért még adjunk hozzá egy adag apróra vágott kaprot, aztán forraljuk össze. A végén még öntsünk hozzá bőven tejfölt - a sűrítésfetisiszták akár kis habarás formájában is, ez simán elhagyható -, keverjük össze és már tálalhatjuk is az elkészült kellemesen savanykás levest, opcionálisan szelet kenyérrel. Egy receptben azt írták amúgy, hogy a savanykás íz miatt szeretik a gyerekek. Hát, mondom én, hogy khm, furák ezek a lengyelek.
leves fogyasztás előtt
A leveshez ezzel a dallal kívánunk jó étvágyat. Smacznego!
a horváthilonisták kedvvéért itt egy hozzávetőleges hozzávalólista úgy 6-8 emberre:
egy-két csomag sárgarépa
egy-két nagy szál petrezselyemgyökér
a kis darabka zeller
kevés hagyma (póré vagy egy kis fej vöröshagyma, de igazából enélkül is megvan a leves)
egy kis kupac (mondjuk úgy fél kiló) krumpli. vagy - nyilván kevesebb - rizs, külön főzve
egy üveg lengyel savanyú uborka (vagy egy kisüveg darált lengyel savanyú uborka) vagy valami elérhető alternatíva (talán a koviubi?)
só, bors, babérlevél, petrezselyemzöld (ízesítéshez még szóba jöhet édeskömény, szegfűbors)
friss kapor
tejföl
biztonsági ps: a kis x néha a bal felső sarokban van
darált uborka öntés közben
leves fogyasztás előtt
