Teknősleves

Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki. Ezt ugye tudjuk. Mit adott ezen kívül Lengyelország az egyetemes kultúrának? Oké, Kopernikuszt. Meg a disco polot. Adam Małysz bajszát. A veszett kutyát. A Solarist. Na jó, de ezeken kívül mit adott? A zupa ogórkowát, azaz a savanyúuborkás (zöldég)levest. Maga a termék olyan, a nyugalom megzavarására alkalmas dolgokat tartalmaz, mint a kapor vagy a darált savanyúuborka, az érzékenyebb olvasók most klikkeljenek a jobb felső sarokban a kis x-re. Én szóltam. Amúgy könnyen elkészül, hatásos korhelyleves-pótló és a fagyasztást is jól tűri, így simán főzhetünk belőle nagyobb adagokat is. (A türelmetlenek a bejegyzés végén találják a formális hozzávalólistát.) 

A zupa ogórkowa alapja egy egyszerű zöldségleves (van húsos változat is, ez most nem az, abba csirkealkatrészek kerülnek). Ehhez kevés hagymát, sárgarépát, petrezselymet, zellert felvágunk. Ha igazán autentikusnak szeretnénk látszani, akkor a répákat, gyökereket meg a zellert gyufaméretű darabkákra aprítjuk, így csinálják a lengyelek is. Állítólag.

Ezeket feltesszük főni sóval, babérlevéllel, borssal, petrezselyemzölddel, pár szál kaporral. Közben feldaraboljuk a krumplit, amit akkor adunk hozzá, amikor a többiek már félpuhára főttek. Egy másik változatban a krumpli helyett rizs szerepel, olyankor a rizst külön főzzük meg, és tálalás előtt rakjunk egy adagot a tányérba, majd arra merjük rá a kész levest.

 

uborkák darálás előtt 

Ekkor végre figyelmünket az uborka felé fordíthatjuk. Az egész leves lelke ugyanis az uborka (persze egy uborkalevesnél ez annyira nem meglepő). A legjobb a lengyel házi savanyú uborka, de használhatjuk a konzerv daráltat is, ha találunk ilyet valahol boltban. A lengyel savanyú uborka leginkább a kovászos ubira emlékeztet, ugyanúgy ecet nélkül savanyítják sós lében (az érdeklődők kedvéért: itt egy Lactobacillus a tettes), az ízesítéshez pedig kaprot, fokhagymát, tormát, mustármagot tehetnek még az befőttesüvegbe.

 darált uborka öntés közben

Nos, ezt az uborkát felkockázzuk, majd a levével együtt botmixerrel ledaráljuk (hagyományosan le is reszelhetjük, de ez elég dzsuvásnak tűnik). A kapott zöldes masszát kevés olajjal kicsit összefőzzük, és mivel a másik lábosban eddigre pont megfőttek a zöldségek, bele is öntjük a trutyit a levesbe. Az eddig szép levesünk opálos lesz, a hatás kedvéért még adjunk hozzá egy adag apróra vágott kaprot, aztán forraljuk össze. A végén még öntsünk hozzá bőven tejfölt - a sűrítésfetisiszták akár kis habarás formájában is, ez simán elhagyható -, keverjük össze és már tálalhatjuk is az elkészült kellemesen savanykás levest, opcionálisan szelet kenyérrel. Egy receptben azt írták amúgy, hogy a savanykás íz miatt szeretik a gyerekek. Hát, mondom én, hogy khm, furák ezek a lengyelek.

leves fogyasztás előtt

 

 

a horváthilonisták kedvvéért itt egy hozzávetőleges hozzávalólista úgy 6-8 emberre:

• egy-két csomag sárgarépa
• egy-két nagy szál petrezselyemgyökér
• a kis darabka zeller
• kevés hagyma (póré vagy egy kis fej vöröshagyma, de igazából enélkül is megvan a leves)
• egy kis kupac (mondjuk úgy fél kiló) krumpli. vagy - nyilván kevesebb - rizs, külön főzve
• egy üveg lengyel savanyú uborka (vagy egy kisüveg darált lengyel savanyú uborka) vagy valami elérhető alternatíva (talán a koviubi?)
• só, bors, babérlevél, petrezselyemzöld (ízesítéshez még szóba jöhet édeskömény, szegfűbors)
• friss kapor
• tejföl

biztonsági ps: a kis x néha a bal felső sarokban van

 

bolgárul van (ha akarjuk cirill betűkkel: mapamop), az asszem a tzatziki görögül. szóval mindjárt tudod is miről van szó. viszont ha úgy próbálom meg elmagyarázni, hogy joghurtos uborkaleves hidegen, akkor nézel, mint a pinty. pedig az, vagy ha nagyon bele akarsz kötni, lehetne még salátának hívni.





















hozzávalók roppantul flexibilisek. az uborka és valami tejalapú cucc kötelező, a többi fakultatívan választható. nyilván úgy leszel sikeres taratorfőző, ha minél többet halmozol fel belőlük, tehát semelyik sem üti ki a másikat. számszerűsítve egy adagnyira való:

• mondjuk egy fél, vagy egész kígyóuborka.
• joghurt vagy kefír. inkább kefír, kaukázusival szeretem én leginkább. két-három pohár, vagy egy nagyobb doboz.
• fokhagyma.
• dió.
• kapor.
• só, olaj.

erre most nem írok árat. vagyhát pont annyi, amennyibe egy uborka, egy nagy adag tejtermék és az egyebek kerülnek. a mennyiség is épp annyi, ahányan meg tudtok enni ennyi cuccot. ha sok, rakd el estére.

reszeld le az uborkát. nyomkodd szét a fokhagymát. nem kell sok belőle, egy-két gerezd, nehogy elfokhagymázd nekem, mert aztán megcsípi a szájsebedet. kaprot annyit szórj bele, hogy pöttyös legyen. sóból, olajból szokásos ízlés szerini mennyiség. dió pedig a legegzotikusabb az egészben. le kell őt is darálni és rászórni a tetejére a tálkáknak, amiben tálalod a csöppséget.

nyáron ajánlom, nem télen. hűtőből a legjobb, bármikor a nap során: eheted főétel előtt, után, közben, rajta vagy alatta, esetleg még benne is. főételt mellőzve, csak úgy folyadékbevitelnek is jó.