Teknősleves

Tovább folyik a hagyományosság, még tartozom a múltkori desszerttel, ami az egész vacsorára a koronát rája helyezte. Egyszerűen kurvajó lett. Nem is emlékeztem, hogy a somlói ennyire jó tud lenni. Ennyivel jobb, mint az olcsó műanyagtálkás cukrászdás. De volt is vele meló. Mindmegette alapján dolgoztam, és néhol kénytelen voltam igazítani a dolgon, na meg hatszoros adagot csinálni.

Hozzávalók 40 teknősnek:

A piskótához: 36 tojás 72 dkg cukor 72 dkg liszt (2 cs sütőpor) A csokoládéöntethez: 60 dkg cukor 12 ek kakaó víz A vaníliakrémhez: 12 tojássárgája 30 dkg cukor 2 ek liszt 3 l tej 6 dkg vaj 6 cs vaníliáscukor Plusz: 7 dl sherry 40 dkg darált dió 40 dkg mazsola 40 dkg baracklekvár tejszín

Mikor először megláttam ezt a rengeteg hozzávalót, eléggé megijedtem, de szerencsére továbbra is fizet mindent az iskola, szóval innentől kezdve csak idő kérdése.
Először is beáztatom a mazsolát annyi sherrybe, hogy ellepje (nem volt rum, csak valami undorító jamaikai rumaroma, ami egyáltalán nem hasonlított, a sherry viszont kiváló minőségű és ízű volt, és még a leginkább hasonlított a kívánt eredményre).
A tojásfehérjét keményre verjük a cukor fokozatos hozzáadásával (egy ipari méretű habverő-keverő-dagasztógéppel), majd hozzákeverjük a tojássárgáját és a lisztet. Én tettem bele sütőport, biztos, ami biztos, de a recept nem írt. Meg egy kis vaníliáscukrot is, "nem árthat" alapon. Három nagy és egy kis tepsibe fért bele, de kevesebb is elég lett volna, ha nem hallgatok a recept ujjnyivastag utasítására, mert bizony még a sütőporral se jött fel nagyon a tészta, és aztán alig lehetett elvágni. Szóval kétujjnyi vastagon legközelebb. Sütőpapírral. (A suliban egyébként valami sprét használnak, ami többnyire olajat és valami mást tartalmaz, kifújva pedig olyan, mint a panthenol, és nem ragad tőle le semmi.) A tésztát addig sütjük, amíg csak meg nem sül, nem kell sötétre, mondjuk 180 fokon, ki emlékszik már erre.
Közben elkészítjük a vaníliakrémet: a tojássárgáját kikavarjuk a cukorral és a liszttel, felengedjük a tejjel, sűrűsödésig főzzük folyamatosan keverve, a tűzről levéve pedig hozzáadjuk a vajat és a vaníliáscukrot. Majd csokiöntet: a cukrot és a kakaót összekeverjük, vízzel (30 evőkanál, na ezt ki számolja ki?) csokiöntet állagúra főzzük.
Most jön a trükkös rész: elvágni a piskótalapot háromba. Nekem olyan vékony lett, hogy többnyire csak kettőbe tudtam, aztán a harmadik tepsit elosztottam a másik kettőre.
Így megyen a töltés: piskótalap, sherry, csokikrém, vaníliakrém, piskótalap, sherry, darált dió, mazsola, csokiöntet, piskótalap, sherry, csokikrém, dió, baracklekvár, hűtő. Az a jó, ha legalább egy éjszakát áll a hűtőben. Tálalás előtt két órával kivettem, kanállal összegaluskáztam, hogy tudják a kis buták, hogy kell enni az ilyet, kitettem maradék áztatott mazsolát, darált diót, friss csokiöntetet, na és persze tejszínhabot. Gyönyörű volt és finom. Nagyon finom.

Bejegyzem a magyar vacsora első fogását ezennel, a húslevest. Mindig meglepődnek, hogy én mennyire nem főztem még levest: ez életem második levese. Az első egy hagymaleves volt tavaly. Ahhoz képest szerintem egész jó lett, vagy csak már annyira hiányzott az íze, hogy bármilyen hasonlító dolog megfelelt volna, ki tudja. A mókás része, hogy ezeknél itt viszonylag ismeretlen a levestészta fogalma, legalábbis a magyaros értelemben. Találtunk pici gégecsövet, de tojás nélkülit, azt meg azért ne már. Így végül inkább a tojással készülő garganelli mellett döntöttünk, ami hatalmas ugyan, de egészen csigatészta formájú. Én a tányéromban félbevágtam őket, és úgy már méretre is oké. A tésztaválaszték egyébként elég szegényes itt. És persze gyökeret se árulnak. (És mentát se kapni még az egész nagy boltokban se. Ma este se lesz mojito ): )
Leírom azt, hogy miből készült, de otthon ugye megtenném a szükséges változtatásokat.

Hozzávalók 40 teknősnek:
2,5 kg csirke felsőcomb
1 hatalmas csokor petrezselyem
1 zeller
1 karfiol
2 kg (?) répa
5 vöröshagyma
2 fokhagyma
1 paprika
5 paradicsom
6 közepes krumpli
2 kg levestészta
só, egész bors, sáfrány


Megkerestem a legnagyobb fazekat, megmostam a csirkét, felöntöttem majdnem színig hideg vízzel. Ez állítólag fontos. A hideg víz. Mire ez a rengeteg víz egyáltalán felforrt, már meg is pucoltuk az összes zöldséget, aztán haboztam. Mármint leszedtem a habot a tetejéről. Mikor már nem volt hab, belepakoltam a zöldségeket, kivéve a krumplit. Persze nem fért bele mind, ezért kettészedtük még egy nagy lábosba az egész cuccot. Egy marék egész feketebors, valamennyi só, egy csipet sáfrány, bár ezzel fogalmam sincs, mennyire kell óvatosan bánni. Én elég óvatosan. Na az elejétől a végéig legalább 4 órát főtt szerintem. Az erdélyi lányok mondták, milyen kár, hogy nincs vegeta. Mondtam, hogy hálistennek.
Egy krumplifőzésnyi idővel a vége előtt tettem bele a krumplikat. Kifőztem a tésztát (két kilót), kiszedtük a dolgokat a levesből egy tálba, merőkanállal a tésztára mertük a levest. 8 levesestálnyi lett belőle, a tetejét szépen megszórtuk aprított petrezselyemlevéllel. Láttam embereket repetázni. Nyamm-nyamm.

Mostanában ilyen magyaros-hagyományos szakasz van, de mit tegyen az ember, ha külföldön van. Múlt héten is magyar vacsorát kellett tartanunk az egész iskolának. A menü: tyúkhúsleves, töltött káposzta, lecsó, somlói galuska. A töltött káposzta az erdélyi lányok műve volt (én pirosan csináltam volna, ők meg fehéren persze), a többi meg többnyire a mienk. Kezdjük a lecsóval.

Ha jobban belegondolok, kedvencek közé is sorolhatom. De csak úgy, ahogy mi készítjük. Tipikusan az az étel, amit minden család máshogy. És még nem láttam úgy máshol, ahogy mi, szóval megéri talán leírni. Most hús nélkül készült, mert kellett vega fogás, meg mert én amúgy is "leszoktam" a húsról, de otthon darált hús szokott bele menni és tarhonya. És elég édes. Az én tányéromon még egy kanál cukorral. Tarhonyát Dávid hozta Berlinig, onnan pedig mi Dániáig, köszi! Nélküle nem jöhetett volna létre.

Hozzávalók X teknősnek:
sok paradicsom
sok paprika
hagyma
olaj
tarhonya
só, bors, cukor








Pontos mennyiségeket természetesen nem tudok, pláne mert kábé 20 főnek elegendőt készítettem legutóbb. De amúgy se fontos, az arányok nem sokat számítanak.
Úgy kezdjük, mint minden mást: hagymát darabol, olajon dinsztel. Paprikát, paradicsomot darabol, én nem túl kicsire, de mások panaszkodtak miatta. Úgyhogy te darabold kicsire. Használtam egy nagy-nagy paradicsomkonzervet is, daraboltat, mert hát az áprilisi "dán" paradicsomok mondhatni fakók. Sóztam, kicsi bors, kicsi cukor, ami bizonyára szentségtörés sokak szemében, de én így szeretem, na. Elég sokáig kell főzni, nem elég, hogy megpuhulnak, el kell vesznie a vad savas íznek. Szóval lehet, hogy egyszerű kaja, de nem gyors. Ha már egész jó, akkor zutty bele a tarhonya, és várni, hogy az is megpuhul. Kezdőknek no worries, eddigre már elég levet eresztenek a zöldségek, nem kell bele víz. A tarhonya a lecsó tökéletes kiegészítője, a rizses és a tojásos is jó messze sunnyognak mögötte.