Teknősleves

Összevont, tízfős szobavacsit tartott a WoodsTEK. A fiúkák meglepetésére vettem másfél kiló darált húst, amiből egy kis chili con carne keveredett. A tortilla csalás, mert készen vettük. A guacamole viszont igazi. A kép csúnya neonfényes, bocsi.

Chili con carne

Hozzávalók 10 személyre, ha tortillába kerül:

1,5 kg darált sertés
5-10 dkg mangalica szalonna
5 közepes hagyma
fokhagyma
1 liter paradicsomszósz
1 üveg sűrített paradicsom
só, bors, chili

A hagymát kockákra, a zsírt eresztett, feldarabolt mangalica szalonnára rádobni. Aztán bele a sok hús, azt pirítgat. Jöhet rá persze só, bors, meg a csili. Jó esetben frissen beledarabolva, esetünkben őrölve. Fokhagyma talán 3-4 gerezd volt. Aztán a paradicsomdolgok, utánízesítés, rotyogtatás és nyamm-nyamm.

Guacamole

Hozzávalók egy kis tálnyihoz:

1 érett avokádó
1 paradicsom
1 lilahagyma
citromlé
fokhagyma
só, bors

Az avokádót meghámozva összetöröm villával, paradicsom és lilahagyma kis kockákra vágva belekever, ízesítés kóstolgatva. Hát ez ennyi. Jól elfogyott.

Meg persze 20 tortillalap, paradicsom, jégsaláta, lilahagyma, zöldhagyma, kaliforniai paprika, csiliszósz, reszelt sajt, édessavanyú szósz és ananász a vegáknak. És persze amit még elfelejtettem, az alap bab és kukorica. De azért örültek az emberek.

Pénz: 5000 forint
Idő: 1 óra

Amúgy csak hogy érezzétek, tényleg jobban folynak itt a dolgok, mint ahogy publikáljuk, ma olyanok készültek a mi kis kolikonyhánkban, hogy: vörösboros marhapörkölt, padlizsánkrém, és én főztem egy kis szilvalekvárt négy kilóból, ebédre pedig egy olyat, hogy paradicsom-padlizsán-paradicsom-zöldbab, fahéjasan. Ez egy ilyen átlagos nap. Jövő héten főzőverseny az amerikai szintlakókkal.

Bejegyzem a magyar vacsora első fogását ezennel, a húslevest. Mindig meglepődnek, hogy én mennyire nem főztem még levest: ez életem második levese. Az első egy hagymaleves volt tavaly. Ahhoz képest szerintem egész jó lett, vagy csak már annyira hiányzott az íze, hogy bármilyen hasonlító dolog megfelelt volna, ki tudja. A mókás része, hogy ezeknél itt viszonylag ismeretlen a levestészta fogalma, legalábbis a magyaros értelemben. Találtunk pici gégecsövet, de tojás nélkülit, azt meg azért ne már. Így végül inkább a tojással készülő garganelli mellett döntöttünk, ami hatalmas ugyan, de egészen csigatészta formájú. Én a tányéromban félbevágtam őket, és úgy már méretre is oké. A tésztaválaszték egyébként elég szegényes itt. És persze gyökeret se árulnak. (És mentát se kapni még az egész nagy boltokban se. Ma este se lesz mojito ): )
Leírom azt, hogy miből készült, de otthon ugye megtenném a szükséges változtatásokat.

Hozzávalók 40 teknősnek:
2,5 kg csirke felsőcomb
1 hatalmas csokor petrezselyem
1 zeller
1 karfiol
2 kg (?) répa
5 vöröshagyma
2 fokhagyma
1 paprika
5 paradicsom
6 közepes krumpli
2 kg levestészta
só, egész bors, sáfrány


Megkerestem a legnagyobb fazekat, megmostam a csirkét, felöntöttem majdnem színig hideg vízzel. Ez állítólag fontos. A hideg víz. Mire ez a rengeteg víz egyáltalán felforrt, már meg is pucoltuk az összes zöldséget, aztán haboztam. Mármint leszedtem a habot a tetejéről. Mikor már nem volt hab, belepakoltam a zöldségeket, kivéve a krumplit. Persze nem fért bele mind, ezért kettészedtük még egy nagy lábosba az egész cuccot. Egy marék egész feketebors, valamennyi só, egy csipet sáfrány, bár ezzel fogalmam sincs, mennyire kell óvatosan bánni. Én elég óvatosan. Na az elejétől a végéig legalább 4 órát főtt szerintem. Az erdélyi lányok mondták, milyen kár, hogy nincs vegeta. Mondtam, hogy hálistennek.
Egy krumplifőzésnyi idővel a vége előtt tettem bele a krumplikat. Kifőztem a tésztát (két kilót), kiszedtük a dolgokat a levesből egy tálba, merőkanállal a tésztára mertük a levest. 8 levesestálnyi lett belőle, a tetejét szépen megszórtuk aprított petrezselyemlevéllel. Láttam embereket repetázni. Nyamm-nyamm.

Szóval a bigos az egy lengyel étek. Citrombors fedőnevű szerzőtársunk pedig lengyel szakos, ezért kitaláltuk a szobatársaival, hogy összerittyentünk neki egy kis bigost a szülinapjára.

A nem kevés hozzávaló:

• 1,5 kg savanyú káposzta
• 1,5 kg édes káposzta (ez lehet olyan, mint a savanyú változat, csak édesben, illetve egész fej is)
  
• 1 kg marhalábszár
• 50 dkg füstölt tarja
  
• 25 dkg kolozsvári szalonna
• 25 dkg csiperkegomba
• 1-2 fej hagyma
• szárított erdei gomba
• vörösbor
• őrölt bors
• babérlevél
• aszalt szilva
• majoránna
• paradicsompüré
• méz
• borókabogyó

A hagymát felvágod, megpirítod olajon, aztán rárakod a savanyú káposztát, amit előzőleg átöblítettél vízzel és kifacsartad. Neki kell kb 45 percig főni.
Egy másik edényben megpirítod a marha kockára vágott lábszárát. Ha megpirult, hozzáadod a fűszereket, a beáztatott erdei gombát, az édes káposztát (ha egybe volt, akkor legyalulva), és a kockára vágott füstölt tarját. A füstölt hús elég sós, úgyhogy csak kicsit kell sózni. 15 percig főzöd így.
Ezután mehet bele az aszalt szilva, a kockára vágott kolozsvári szalonna és a csiperke. Így még 25 percig főzöd.
A 25 perc után beleöntöd a savanyú káposztát és jól meglocsolod vörösborral. Én kb fél üveggel öntöttem bele.
90 percig rotyogtasd így.
A másfél óra után mézzel és paradicsompürével ízesítsd; mi ezt egy kis üveg méz (250 g) harmadával és 3 kis doboz paradicsompürével tettük meg.

Előkészületekkel együtt kb 4 óráig tartott a folyamat (ha egy kicsit jobban racionalizálod, mint mi tettük, akkor szerintem 2-3 óra alatt is megvan...), szóval ez tényleg nem egy rántotta, de nagyon megérte szerintem: 10 éhes teknős repetázott belőle vígan. Ha jól emékszem kb 5000 pénzt kellett a hozzávalók beszerzésére költeni.