Az e havi vkf-játékban kicsit csalnom kellett, a vegetáriánus ételekben ugyanis a köret fogalma értelmét veszti.  Mintha annak, hogy köret, csak hús mellett lenne értelme. Ezért van az, hogy egy húsevő számára a vega ételek gyakran csak köretekből állnak. Az én pályaművem főétel, de ha lett volna mellette hús, köretnek is lehetett volna nevezni.

A recept ebből az izgalmas receptkönyvből van, egyelőre ez az egyetlen étel, amit kipróbáltam belőle, de majd jön több is, mert ez nagyon jó. Finom, egyszerre édes és csípős, és külön örömöt okoz, hogy mindenféle előre elkészített fűszerkeverék nélkül sikerült ilyen különleges, tényleg indiainak tűnő ízt elérni. Na meg az is külön örömet okoz, hogy miből sikerült ezt elérni: hisz a sárgaborsóból nem csak itthon, hanem még Franciaországban is csak egyetlen lehetőséget ismernek (persze ott elegánsabb neve van: Purée Saint-Germain), és ráadásul ez a legnépszerűtlenebb ételek közé tartozik, a főzelékek között talán csak a finom főzeléknek van mostohább sorsa. A raszammal egy embert, korkiborkit biztosan sikerült visszahódítani a sárgaborsó számára, remélem még többen lesznek!

A hozzávalókat illetően megint csaltam, de most mentségemre legyen mondva, hogy maga a receptkönyv bujtott fel rá... Ráadásul a recept nem tiszta, és sok az ismeretlen hozzávaló, úgyhogy itt most az én változatomat írom le.

Hozzávalók:
2 csésze feles sárgaborsó
3 evőkanál tamarindpép helyett 6 evőkanál hamis tamarindpép (így készül összekeversz x evőkanál szilvalekvárt x evőkanál citromlével)
2 teáskanál kurkuma, íze nincs, azért kell, hogy színe legyen
1 mokkáskanál csilipor vagy őrölt erős paprika
2 paradicsom
2 evőkanál margarin
4 zöldcsili helyett 2 erős zöldpaprika (hegyeserős volt a piacon)
2 teáskanál cukor
3-4 evőkanál őrölt koriandermag - érdekes, ennek sincs nagyon íze, úgyhogy ebből is a receptnél többet tettem - lehet, hogy kicsit régi a fűszer?
3-5 evőkanál kókuszreszelék
1 evőkanál őrölt fekete bors
2 teáskanál mustármag
1 evőkanál vaj

Elkészítési mód:
A sárgaborsót egy éjszakára beáztatom, aztán lecsöpögtetetem, sós vízben megfőzöm, pürésítem. A paradicsomot meghámozom, felvágom, az erős paprikát felvágom. A pürébe belekeverek mindent a mustármagon és a vajon kívül. Főzöm, amíg a zöldségek szétfőnek és a fűszerekkel együtt szétárasztják az ízüket, és a végén hozzákeverem a vajon megpirított mustármagot (fedő alatt pirítom, mert különben szaladhatok a szétpattogó magok után).

Rizzsel vagy csapátival tálalom, a képen csapáti van. Ennek elkészítési módja: lisztet sóval és vízzel rugalmas nyújtható tésztává keverem, nagyon vékony lepényeket nyújtok belőlük, aztán mindkét oldalukat megsütöm őket kevés olajon egy serpenyőben.