Házi kenyér, házi tészta - ezek azok a dolgok, amik számomra mindig elég misztikusak voltak. A héten viszont vettem egy csomag durumlisztet, és most megszületett az elhatározás: tésztát fogok gyúrni. Próbáltam útmutatót találni (továbbra is túlmisztifikálva a dolgot), de a Nélkülözhetetlen tésztás könyvben és Dolce vitánál is csak tojásos verziót találtam, márpedig én úgy tudom, az igazi olasz pasta durumliszt és víz, semmi más. Aztán inkább mentem a fejem után, és még abban sem voltam biztos, milyen forma lesz a végén. Közben kialakult bennem a töltött tészta gondolata, ami a szegényes itthoni készleteknek köszönhetően kicsit meredek ízt kapott. A végeredményt nem nevezném az év ételének, kicsit túl sós lett - asszem a főzővíztől. De rossz se lett, és mindenképpen meg szeretném örökíteni az első saját készítésű tésztámat. 2 teknősnek:
25 dkg durumliszt
15 dkg márványsajt
1 tojás
10 dkg szárított füge
200 ml tejszín
Kiöntöm a lisztet egy halomba az asztalra, a közepébe mélyedést csinálok, és megpróbálom abba beleönteni a langyos vizet. Először persze kifolyt és végig az asztalon, de másodjára sikerült. Mennyiséget nem tudok írni, "amennyit felvesz", először mondjuk 1 decit, aztán ha ettől nem áll össze a kezdeti gyúrogatással, akkor még öntögetek hozzá keveset. Még egy kicsi sót is szórok rá, aztán 10-15 percig gyúrom. A dolgot mindenki úgy állította be, hogy le fog szakadni a karom, pláne durumliszttel, de nem volt vészes. Ha már meguntam a gyúrást, négyfelé vágom a bucit, és letakarom konyharuhával azt, amit nem használok. Minden részt nyújtófával jó vékonyra nyújtok, aztán halmokat rakok két lapra olyan távolságra, hogy még legyen szélük a ravioliknak. Most a halmok márványsajtkockákat jelentettek, néhányra pedig diós briesajtból tettem. Mindkettővel jó volt, de a márvány nyert. A halmok környékét megkentem felvert tojással, és ezekre a lapokra ráhelyeztem a félretett lapokat. Lenyomkodtam a halmok között a tésztát, és paráztam, hogy szét fog jönni főzéskor. Szétvágtam, bár nem tankönyvszerűen, hanem praktikusan. Két adagban csináltam, és amíg a másodikat raktam össze, az elsőt betettem a hűtőbe, ott készült a kép. A mi hűtőnk nem ilyen üres, de ez a konyhai közös, amiben nem merünk hagyni semmit.
Amíg a raviolikat kifőztük lobogó vízben, addig elkészítettük a szószt: a tejszínbe beledaraboltam a szárított fügét, aztán pite kavargatta a tűzön. A tészta nagyon hamar kész van, öt percen belül, mivel friss. Ráöntöttem a szószt és kész is. Legközelebb vigyázni a sóval, egyébként oké lett. Maga a tészta pedig hatalmas sikerélmény, jöhet máskor is.
idő: 1 óra
pénz: 700 forint
