Teknősleves

Szóval a bigos az egy lengyel étek. Citrombors fedőnevű szerzőtársunk pedig lengyel szakos, ezért kitaláltuk a szobatársaival, hogy összerittyentünk neki egy kis bigost a szülinapjára.

A nem kevés hozzávaló:

• 1,5 kg savanyú káposzta
• 1,5 kg édes káposzta (ez lehet olyan, mint a savanyú változat, csak édesben, illetve egész fej is)
  
• 1 kg marhalábszár
• 50 dkg füstölt tarja
  
• 25 dkg kolozsvári szalonna
• 25 dkg csiperkegomba
• 1-2 fej hagyma
• szárított erdei gomba
• vörösbor
• őrölt bors
• babérlevél
• aszalt szilva
• majoránna
• paradicsompüré
• méz
• borókabogyó

A hagymát felvágod, megpirítod olajon, aztán rárakod a savanyú káposztát, amit előzőleg átöblítettél vízzel és kifacsartad. Neki kell kb 45 percig főni.
Egy másik edényben megpirítod a marha kockára vágott lábszárát. Ha megpirult, hozzáadod a fűszereket, a beáztatott erdei gombát, az édes káposztát (ha egybe volt, akkor legyalulva), és a kockára vágott füstölt tarját. A füstölt hús elég sós, úgyhogy csak kicsit kell sózni. 15 percig főzöd így.
Ezután mehet bele az aszalt szilva, a kockára vágott kolozsvári szalonna és a csiperke. Így még 25 percig főzöd.
A 25 perc után beleöntöd a savanyú káposztát és jól meglocsolod vörösborral. Én kb fél üveggel öntöttem bele.
90 percig rotyogtasd így.
A másfél óra után mézzel és paradicsompürével ízesítsd; mi ezt egy kis üveg méz (250 g) harmadával és 3 kis doboz paradicsompürével tettük meg.

Előkészületekkel együtt kb 4 óráig tartott a folyamat (ha egy kicsit jobban racionalizálod, mint mi tettük, akkor szerintem 2-3 óra alatt is megvan...), szóval ez tényleg nem egy rántotta, de nagyon megérte szerintem: 10 éhes teknős repetázott belőle vígan. Ha jól emékszem kb 5000 pénzt kellett a hozzávalók beszerzésére költeni.

Ez hamar kiderülne magától is, de most elmondom: nagy halrajongó vagyok. Igyekszem minden héten venni frisset a csarnokban, tengeres országokban pedig kötelező kör a halpiac, és onnan hazavinni valamit a szállásra megsütni. Legtöbbször a makréla mellett döntök, mert pofátlanul olcsó (külföldön), 2-3 euró kilója, és szerintem isteni a húsa, sőt még szálka sincs benne túl sok. Itthon 1400 forint egy kiló, ami vetekszik a marhafelsállal és a pulykamellel, de még így is ez a legolcsóbb tengeri hal frissen.
A héten valami újat szerettem volna kipróbálni, és esetleg édesvízit. Velük bátortalanabb voltam eddig, csak pisztrángot sütöttem egyszer. Otthonról egyébként nem sok halkultúrát szedhettem magamra, halászlén és rántott halon túl sosem jutottunk. Persze a legtöbb magyar családban hasonló a helyzet, legalábbis ha megnézzük a halfogyasztási adatokat...


A halastól kértem tehát tanácsot: valami olcsót, amit jó tejszínesen elkészíteni. Az amúrt javasolta, 1200/kg, filézve. Én még abban se voltam 100%-osan biztos, hogy édesvízi, de roppant jól nézett ki a húsa, úgyhogy vettem kb 80 dekát. Ennek a felét készítettem el aztán egy póréhagymás-tejszínes mártással, a köretnek szánt krumplipürét pedig egy kis beleturmixolt naranccsal próbáltam feldobni. A narancsot nem éreztem rajta, a krumpli viszont valami furcsa fajta lehetett, mert olyan fényesre sikerült, mint az ikeában - amiről eddig úgy gondoltam, csak porból lehet ilyen végeredmény. Ez azonban nem feltétlenül pozitívum, én lágyan, de jó "lisztesen" szeretem, persze nem liszt hozzáadására gondolok, hanem arra a finom szemcsésségre.

2 teknősnek:

40-50 dkg amúr filé
2 dl tejszín
1/2 póréhagyma
1 gerezd fokhagyma
1 ek liszt
fűszerek

A halat két egyforma szeletre vágtam, a bőrét rajta hagytam, de jól megmostam. Sóztam, borsoztam, bekentem fokhagymával. A tejszínt felraktam a tűzre, fűszereztem (ezúttal házi fűszerkeverékkel, sóval, borssal, pici fokhagymával, icipici curry-vel a színért), egy idő után beledobtam a karikára vágott pórét meg egy pici lisztet, amit nem szívesen használok, de nem tudtam mással sűríteni a szószt. A házi fűszerkeveréket azért nem részletezem, mert nem tudom, mi van benne, nagymamámtól kaptam, aki az otthoni piacon vette. Medvehagyma dominál, az biztos, csupa szárított zöldség egyébként, és fantasztikus illata van.
Közben olívaolajon mindkét oldalán pirosra sütöttem a halat - elég vastag szelet volt, úgyhogy kellett neki idő, hogy átsüljön teljesen.
Zsombor kérdése jogos: a hal szerintem király volt, a püré volt kicsit felejtős. A halas nem hazudott, valóban nincs sok szálka az amúrban, és azokat is nagyon könnyű megtalálni és kiszedni, mert vastagok és nagyok. Az is pluszpont, hogy nem olyan zsíros, mint amilyennek hinné az ember.

Idő: 40 perc
Pénz: 800 forint

Mostanában rákattantam a levelestésztára. Az a nagyszerű benne, hogy bármivel lehet kombinálni. Kis háromszögcsomagokat szoktam belőle hajtani, a belsejét meg megtöltöm azzal, amit találok. Szóval ennek is a sokoldalúság az erénye (:

2 nagyon éhes teknősnek bőven elég egy adag.

Hozzávalók:
1 csomag levelestészta minden adaghoz (450 g, Plus)
vaj

Tonhalas csomag

1 tonhalkonzerv (185 g, Plus)
1/2 kukoricakonzerv
1 lilahagyma
pár szem olívabogyó

Gombás, paradicsomos, camembert-es csomag

1/2 üveg szeletelt gomba
1 nagy paradicsom
pár szem olívabogyó
1/2 guriga camembert

Mangós-camembert-es csomag

mangó chutney
1/2 guriga camembert



Idő: 30 perc
Pénz: 400-600 Ft/12 "csomag"

Kollégiumi gasztronómia? Ez az oximoron iskolapéldája lehetne.
Létezik azonban egy koliszint, ahol azért mocskos a konyha, mert használják. Mi használjuk. Vannak közös edényeink és eszközeink benne. Nincs ugyan két egyforma tányér vagy villa, és azok is a nagymamák kiselejtezett készleteiből jöttek, úgyhogy nagy erőfeszítés lesz trendi fotókat csinálni, de talán nem is akarunk. Nincs karamellizálópisztolyunk és mérlegünk se, de fűszerdobozunk és saját kefírtenyészetünk az van, és házi majonézt keverünk. Na persze nálunk is megfordul a rántotta, a mirelitpizza és a melegszendvics (melegszendvicshegyek), mint minden rendes koliban, de készül padlizsánkrém, guacamole, máglyarakás, flódni, krémlevesek, meg egy csomó érdekesség. Egymásnak főzünk, létezik a szobavacsi intézménye, sőt "menza" is.
Mert koliban is lehet jót enni.

Megint valami, ami dobáljuk össze a környékünkön fellelhető alaktrészeket* típusú kollégiumi kajának indult, aztán valami meglepően finom lett belőle. A névvel bajban vagyok: lehet salátának hidegen enni, meg melegen egytálételszerűségnek, és vajon inkább a rizs dominál benne, netán a csirke vagy a salátajelleg? A keleties meg egy jól hangzó jelző a szójaszósz és a bambusz miatt. úgy tűnik, ennek a cuccnak a sokoldalúság az erénye:)

































3 teknősnek:
1 bögre rizs
2 répa
1/2 kiló csirkemell
250g bambuszrügy (konzerv az ázsia boltból)
curry
1/2 fejessaláta
1/4 póréhagyma
szójaszósz

Tekintve, hogy ez sem valami hiper-gourmand étel, mennyiségeket csak úgy viszonyításilag, valószínűleg nem ront rajta, ha csak úgy érzéssel pakolgatjuk bele a dolgokat:)
A rizst megfőzzük a karikára vágott répával, miközben a kockára vágott csirkét olajban megpirítom, félúton belerakom a bambuszt is, jön rá só és curry meg egy pici szójaszósz. A salátaleveleket kisebb darabokra tépkedem, bele a picire vágott póréhegyma, szójaszósz ízlés szerint. A zöldségekre öntöm a rizst és a husit, összekeverem, ekkor pedig voila:)

Idő: 40perc
Pénz: 1200Ft

*hogy gyakorta nem teljesen olyan ételalkatrészek hevernek a környezetemben mint a legtöbb kollégistának az talán más lapra tartozik;)