Már számtalan próbálkozásom volt a rendes, "magyar" palacsintával, de többnyire képtelen vagyok jó tésztát keverni, mindig vastag lesz, szétszakad, olajízű, akármi. Főleg a családon belüli palacsinták után nagy csalódás a sajátom, mindenkié más, de mindenkié tök jó, és mindig ugyanolyan. Egyikőjük például papírvékonyakat süt, mégsem szakad el soha. Ezért aztán inkább megkímélem magam a kudarcoktól, és kipróbáltam az amerikai palacsintát, annál nem baj, ha vastag. És mondhatni tökéletes lett elsőre, ezért megtartjuk.

Összekevertem a száraz hozzávalókat, egy másik tálban pedig a nedveseket, majd a két cuccot egybeöntöttem, és csomómentesre. Teflon serpenyőt megvajaztam az elején, de többször nem kellett. Egy kis merőkanál 2/3-át öntöttem egyszerre kábé, kicsit szétterítettem, így mondjuk 6-8 centi átmérőjűek lettek. Nagyon hamar megsül, ahogy hólyagos a teteje, már meg is kell fordítani, tényleg fél perc. Kettőnk vacsorája lett volna, de a konyhában csak úgy hemzsegtek a teknősök, szóval elég közösségi étkezés sikerült belőle. Ettük sósan fetával, édesen lekvárral (gesztenye és szeder) és málnabefőttel.